Eddig nem ismertük a génreguláció fajspecifikus dimenzióját – a Nature-ben közölt felfedezés révén sokkal jobban megérthetjük az ember fejlődését és fiziológiáját, továbbá e specifikus hálózat zavarainak feltárása a betegségek megértésének is óriási lökést fog adni.
Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.
Immun- és anyagcsere betegségben szenvedők gyógyulását teszi lehetővé az a Debrecenben most lezárult kutatási program, amelynek keretében őssejt- és génterápiás kutatóközpont is létrejött a cívisvárosban.
A 2009-es év molekulájává választották a Berlinben dolgozó magyar kutatók – Izsvák Zsuzsanna, Ivics Zoltán, Mátés Lajos – által létrehozott „ugráló” gént, amelyet hiperaktív Csipkerózsika néven ismernek a tudósok.
Az emberi genom 2 százaléka kódol géneket, és a tudósoknak sokáig fogalmuk sem volt arról, mire jó a többi 98 százalék. Az elmúlt évtizedben felfedezték a gének átíródásának szabályozásában betöltött szerepét, azóta rehabilitálták, és már nem nevezik szemét-DNS-nek. Egy legújabb felfedezés szerint a betegségek kialakulásának megakadályozásában is szerepe lehet.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?