A tudománykommunikációs videóban dr. Mező Gábor Miklós, az ELTE Kémiai Intézetében működő HUN-REN-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője beszél a daganatellenes fejlesztésekről.
Eddig nem ismertük a génreguláció fajspecifikus dimenzióját – a Nature-ben közölt felfedezés révén sokkal jobban megérthetjük az ember fejlődését és fiziológiáját, továbbá e specifikus hálózat zavarainak feltárása a betegségek megértésének is óriási lökést fog adni.
Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.
Immun- és anyagcsere betegségben szenvedők gyógyulását teszi lehetővé az a Debrecenben most lezárult kutatási program, amelynek keretében őssejt- és génterápiás kutatóközpont is létrejött a cívisvárosban.
A 2009-es év molekulájává választották a Berlinben dolgozó magyar kutatók – Izsvák Zsuzsanna, Ivics Zoltán, Mátés Lajos – által létrehozott „ugráló” gént, amelyet hiperaktív Csipkerózsika néven ismernek a tudósok.