A SYNLAB új vizsgálatával, a mesterséges intelligencia segítségével már egyetlen vérvételből felmérhető a hat leggyakoribb pajzsmirigyet érintő betegségcsoport kockázata.

Az agytumorok kiújulásáért és a terápiarezisztencia kialakulásáért felelős daganatsejtek egy specifikus alcsoportját veszi célba az új kezelés.

A Magyar Nemzet szerint a kábítószerrel összefüggő halálesetek statisztikái nem tartalmazzák az öngyilkosságok és halálos közúti balesetek áldozatait.

Egy stresszválasz faktor fehérje blokkolása hozhat áttörést a neurodegeneratív betegség kezelésében.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

A plakkokat eltávolító kezelések ugyanis az egészséges amiloid-béta szintjét is növelték, márpedig lehet, hogy ez hatásosságuk lényege.

A jól differenciált neuroendokrin tumorok (NET) egyik fő sajátossága a szomatosztatin-receptor-expresszió, amely mind a diagnosztikában, mind a terápiában kiaknázható lehetőségeket kínál.

A toxikus maszkulinitás jelensége egyre nagyobb kihívást jelent a mindennapi orvosi gyakorlatban is, hiszen a különböző szűrővizsgálatokon való részvétel, valamint a krónikus megbetegedések gondozási szükségletei kapcsán a beteg-együttműködést jelentősen rontó tényezőként kell vele számolni. A toxikus maszkulinitás ezenfelül egyre nagyobb figyelmet kap az egyéb területeket érintő társadalmi vitákban is. Az a káros férfinorma áll mögötte, amely szerint a férfiaknak erőseknek, érzelemmenteseknek és önállóknak kell lenniük, még akkor is, ha ez a fizikai vagy a mentális egészségük rovására megy.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.