Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A rosacea egy krónikus gyulladásos bőrbetegség, mely elsősorban az arc bőrét érinti. Összességében a populáció körülbelül 10%-ánál fordul elő. Leggyakrabban 35 és 50 év közötti nőknél jelentkezik, elsődlegesen fehér bőrű egyéneknél.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a férfiak a 9., nőknél a 14. helyen áll a rosszindulatú daganatok előfordulása szerint. A 2018-as adatok szerint e tumortípus 400 000 új esetet okozott szerte a világon.

A rheumatoid arthritis (RA) gyógyszeres kezelése az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kutatás eredményeit felhasználva jelentősen megváltozott.

A JAK2V617F-mutáció jelentőségének felismerése a JAK-gátló gyógyszerek fejlesztéséhez vezetett, amelyekkel kapcsolatban az első tapasztalatok a BCR-ABL1-negatív myeloproliferativ betegségekben (MPN) történő alkalmazásról vannak. A JAK-gátlók antiinflammatorikus hatásuk miatt autoimmun kórképekben és graft-versus-host betegségben is bevezetésre kerültek. A hematológiai kórképekben elsősorban a ruxolitinib hatékonyságával kapcsolatban állnak rendelkezésre tapasztalatok az elmúlt 10 évből. A szerző a JAK-gátlók hematológiai alkalmazásának lehetőségeit foglalja össze.

Az autoimmun folyamatokban központi szerepet játszó citokinek célzott gátlása biológiai terápiákkal több mint két évtizede széles körben alkalmazott, hatékony eszköz a rheumatoid arthritis (RA) kezelésében.

Az akkor 45 éves nő betegsége 2008-ban indult kétoldali lábszárduzzanattal, hajhullással, gyengeséggel, arcerythemával, szájnyálkahártya-fekélyekkel, döntően kéz és láb kisízületi arthralgiával, arthritisszel, de időnként térdei is megduzzadtak.

A Janus kináz (JAK) gátlók célzott szintetikus betegségmódosító szerek (tsDMARD). A JAK-ok közé a JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 izoformák tartoznak. A gyulladásos betegségek patogenezisében részt vevő citokinek receptorainak JAK-mintázata fontos lehet a JAK-gátlók hatékonysága és biztonsága szempontjából.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.

Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen  javuljanak a közeljövőben.