Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

Mi számít eutanáziának? Ki és miről dönthet egy gyógyíthatatlan beteg életének végén? Milyen lehetőségeket ad a magyar jog?

Az adatbázis segítségével feltárható, hogyan járulnak hozzá a genetikai kockázati tényezők a betegségek kialakulásához.

A két éven át tartó fejlesztési program célja a terminális állapotú betegek otthoni, emberközpontú ellátásának további minőségi emelése.

Az eozinofil gasztrointesztinális betegségek (EGID) krónikus, immunológiai eredetű rendellenességek, amelyeket szövettani szinten kórosan magas eozinofilsejt-számú gyulladás jellemez, klinikai szempontból pedig gyomor-bélrendszeri tünetekkel járnak.

Hatékonyabb daganatellenes terápiák kifejlesztését is segítheti a sejtfunkciók szabályozásában alapvető speciális fehérjére irányuló alapkutatás.

A szívelégtelenség kezelésében az elmúlt években, évtizedekben egy sikerkorszaknak lehettünk szemtanúi, hiszen számos randomizált kontrollált vizsgálat igazolta különböző készítmények mortalitás- és morbiditáscsökkentő hatását a szívelégtelenség fenotípusainak teljes spektrumán. 

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói megfejtették, hogyan tudnak az idegsejtek egységes jeleket küldeni egymásnak.

Az Európai Neuroendokrin Tumor Társaság (European Neuroendocrine Tumor Society; ENETS) 2024-ben jelentette meg azt az iránymutatását, amely a jól differenciált vékonybél eredetű neuroendokrin tumorok (Si-NET) diagnosztizálásához és kezeléséhez nyújt támogatást. A következőkben 10 pontba szedett összefoglalót adunk az iránymutatásban foglaltakból.