A neurodegeneratív betegség nemek közötti különbségeinek vizsgálata új kezelési és prevenciós módszereket tárhat fel.

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban október 3-án jelent meg a Lancaster University kutatóinak cikke, amelyben arról számoltak be, hogy ígéretes áttörést értek el Alzheimer-kór kezelésében - egyelőre állati modellszervezetekben.

A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Az öregedés során lelassuló glimfatikus rendszer újraindítása segíthet számos neurodegeneratív betegség leküzdésében.

Új Alzheimer-kezelési eljárást mutattak be, amely a memória "visszajavítására" összpontosít a sérült szinapszisok helyreállításán keresztül, kihasználva a KIBRA fehérje kritikus szerepét, közli az InfoStart.

Kutatók egy mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes modellel elemeztek egy országos adatbázisból származó, több mint 2000 Alzheimer-kóros betegekből származó agyi szövetminta-készletet.

Altatók hatására csökkenhet a mérgező fehérjecsomók felhalmozódása az agyban – írja a ScienceAlert nyomán az Index.

Kutatók arról számoltak be, hogy a ciklikus GMP-AMP szintáz gátlásával a neuronok ellenállóbbá válnak a tau fehérjék kötegeinek akkumulációja ellen, ami pedig az Alzheimer-kór és a frontotemporális demencia egyik legjellemzőbb patologikus elváltozása.

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.