Az innovatív, célzott terápiák kétharmadát finanszírozottan, harmadát pedig egyedi méltányossági alapon érik el idehaza a tüdőrákos betegek, ám a korai felismerést és a kezelést alapvetően meghatározó diagnosztikai eszközpark bővítésre szorulna Magyarországon.
Mivel az előrehaladott stádiumú vagy a kiújult eseteknél a kemoterápia eredményessége korlátozott, nagy várakozás övezte a biológiai terápiák bevezetését, amelyek az elmúlt 10-15 évben fokozatosan bekerültek az ellátási protokollokba.
Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rossz prognózisú daganatok előfordulási gyakorisága.
A testen viselhető hőérzékelő tapasz az emlő finom hőmérséklet-emelkedésének detektálására képes, célja pedig a korai stádiumú emlődaganatok felismerése olyan populációkban, ahol a hagyományos szűrés nem elérhető vagy nem javasolt.
A mitokondriális eredetű glutation komoly szerepet játszik a mellrák metasztázisában, a folyamat pontos leírásával pedig elméletileg megakadályozható az áttétek kialakulása.
Az áttörő magyar fejlesztésű MI-algoritmus ötszörösére növelheti az áttétes tüdőrákos betegek túlélési esélyét, forradalmasítva a személyre szabott gyógyászat jövőjét – írja az eLitMed.hu.
Az E-HIPI modell képes megbecsülni a kétéves progressziómentes túlélés (PFS) esélyét, és segítséget nyújt a személyre szabott kezelési tervek kidolgozásában.