Az egészségügy finanszírozásáról, az orvosok és ápolók béremeléséről, a gyógyintézmények állapotáról vitázott egymással Takács Péter és Kulja András az ATV hétfő esti adásában.

Már 18 milliárd forintot költött a kormány kórházi légtechnikai rendszerek korszerűsítésére – jelentette ki az egészségügyi államtitkár.

Schmidt Mária saját blogján megjelent, az MTA-val kapcsolatos, súlyos tévedéseket, szándékos félrevezetéseket tartalmazó írása komoly visszhangot váltott ki a sajtóban, írja Freund Tamás.

Az új vodcast indult, amelyben rákkutatók és orvosok segítenek tudományos alapon, őszintén beszélni a daganatokról.

Különleges világba érkezett 2013-ban Turóczi Ildikó, aki előtte 25 éven át családorvosként dolgozott Magyarországon. A WMN beszélgetett vele.

A magyar egészségügy a szakadékba zuhan, mondta a Telexnek Szijjártó László gyermekorvos, a MOK Győr-Moson-Sopron megyei elnöke.

Kunetz Zsombor a 24.hu-nak adott interjújában beszélt az új ügyeleti rendszerről, a mentőszolgálat működéséről és a háziorvosok szerepéről is.

A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

A svéd kutatók módszere jelenleg is alkalmazott vérvizsgálatokkal tudja 90 százalékos pontossággal azonosítani az Alzheimer-kórt, írja a hvg.hu.