Egészségügyért (is) felelős miniszterként közel egy órás szűzbeszédet mondott Pintér Sándor, a belügyi tárca vezetője a 47. Medicina Fórum Konferencián.

A változókort erőteljes hormonális ingadozások, ezáltal szerteágazó tünetek jellemzik. A változókorban lévő páciens kezelése összetett feladat, ami a vérzészavarok, hangulatzavarok, vazomotoros és genitourinális tünetek, anyagcserezavarok kezelését foglalja magába. A változókorra jellemző testösszetétel és testsúly változások kedvezőtlen anyagcsere hatásokkal járnak, így a kardiovaszkuláris kockázat növekedésében is szerepet játszanak. Az időben megkezdett életmód- vagy szükség esetén gyógyszeres kezelés a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentésében is elengedhetetlen.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A The Lancet Global Health folyóiratban jelent meg a WHO kutatóinak cikke, amelyben a nem megfelelő fizikai aktivitás lakossági arányát mérték fel a 18 évesnél idősebbek körében összesen 163 országban, különböző kérdőívek segítségével.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

Az eddig ismert elgondolásokról Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár beszélt az MKOT szimpóziumán.

A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban május 16-án jelent meg a University of Sidney kutatóinak cikke, amelyben cukorbetegek körében a nemek közötti különbségeket vizsgálták a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények, társbetegségek kialakulásának tekintetében. 

Egy irodalmi áttekintés a kockázati tényezők jelentős csökkenését mutatta ki szív-érrendszeri, daganatos és anyagcsere-betegségek esetén a növényi alapú étrend követése esetén.

A változókorra jellemző testösszetétel-változás és hízás kedvezőtlen anyagcserehatásokkal jár, ami a kardiovaszkuláris kockázatot is növeli. Az időben megkezdett életmód- és szükség esetén gyógyszeres terápia a tünetek kezelésén túl a hosszú távú kockázatok csökkentéséhez is elengedhetetlen.

Az idén először a magyar egészségügyi szektor leginnovatívabb digitális megoldásainak elismerésére létrehozott Digital Health Summit-díjat is kiosztották.