Az időskorú populációban leggyakrabban előforduló neuropszichiátriai zavarok közé tartozik a depresszió, a neurokognitív zavarok és a delírium. Ezek korai felismerése és időben történő kezelése kiemelten fontos.
Érdekes módon a funkcióromlás objektív módszerekkel mérhető, de szubjektív tünetek nem feltétlenül alakulnak ki, vagyis a beteg nem biztos, hogy tudatában van állapotának.
A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.
A Nature Medicine folyóiratban megjelent cikkében egy nemzetközi kutatócsoport olyan tesztet ismertetett, amely két biomarker alapján képes prediktálni a Covid-19 diagnózisát követően beálló “agyködöt”, azaz kognitív deficitet.
Mivel hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerekkel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére, a korai felismerés és az időben megkezdett, hatékony intervenció kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból és az érintett egyén számára is.
A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.
A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.
Az öregedő társadalmakban egyre nő a demencia előfordulása, jelenleg elmondható, hogy a XXI. század legnagyobb egészségügyi kihívásának számít. Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór.