A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

Az idősödéssel jelentkező memóriapanaszok megítélése összetett differenciáldiagnosztikai feladatot jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára is. Mikor kóros, és mikor természetes a kognitív teljesítmény romlása? Szükségszerű, hogy memóriaproblémák jelentkezzenek?

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva.

A szorongás számos pszichiátriai betegségben megjelenik, és számos formában okoz rendkívül nehéz érzéseket, állapotokat az azt átélő személy számára.

Az állatasszisztált terápiák során állat és ember között kialakuló kötődési mintázat nagyon hasonló az ember szignifikáns kapcsolataiban megjelenőhöz.

Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese augusztus 20-a alkalmából állami kitüntetéseket és szakmai díjakat adott át a Pesti Vigadóban.

A humán agy szokatlanul nagy. Melyik kognitív kihívás volt a legfontosabb az agyméret növekedése szempontjából? – teszi fel a kérdést a Nature-tanulmány, ami elsőként tud a korreláció mellett oki összefüggést is felmutatni.

Ha a csecsemőt akár rövid időtartamra is elszakítják anyjától, agyában olyan stukturális és funkcionális változások alakulnak ki, amelyek felnőttkorban is megmaradó viselkedéses, biológiai és fizikai abnormitásokat eredményezhetnek, írja a Translational Psychiatry tanulmánya.