A „kettős diagnózisú” pácienst rendkívül nehéz felismerni. Gyakran csak a két probléma egyikét azonosítják. A mentális rendellenességgel diagnosztizált betegek egyik része tagadja az ivást vagy a droghasználatot, míg a másik felénél a szerhasználat elrejtheti a mentális rendellenességet.
A stressz a mindennapi élet elkerülhetetlen része. A férfiak és a nők azonban eltérő módon reagálhatnak a stresszre. A nemi különbségek a stressz teljes folyamatára hatással vannak, onnan kezdve, hogy ki mit érez stresszesnek, és ez milyen biológiai és pszichológiai hatásokat vált ki, azon keresztül, hogy milyen megküzdési módszereket használnak a férfiak és a nők, egészen odáig, hogy milyen káros egészségügyi hatásai lehetnek a stressznek.
A sürgősségi osztályokon gyakran jelennek meg olyan páciensek, akiknél a tünettan alapján pszichiátriai betegség merül fel. A tüneti diagnózis és terápia helyett célszerű etiológiai alapú diagnózisra és lehetőség szerint oki kezelésre törekedni.
Az elmúlt két évtizedben az opiáthasználat és az opiátfüggőség (OUD) komoly hatással volt az Egyesült Államokra. Az opiátkrízis a vényköteles opiátkészítmények túlzott felírásával kezdődött, aztán újabb és újabb hullámok következtek, először a heroinnal, mostanában pedig a szintetikus opiátszármazékokkal, közöttük az illegálisan előállított fentanyllal.1–3 A túladagolások száma folyamatosan nőtt, 2022-ben már több mint 100 000 ember halt meg túladagolás következtében.4
Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók figyelhetők meg a serdülőkorú iskolások körében.
A JAMA Psychiatry folyóiratban jelent meg a Weill Cornell Medical College kutatóinak cikke, amelyben az öngyilkosságot elkövető személyek öt nagy típusát határozták meg több mint 306 ezer dokumentált eset alapján.