A bőrrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség. Különböző típusainak kockázatai, gyógyíthatóságuk és előfordulásuk gyakorisága eltérő.

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját.

Az OTSZ Online szerint 1-es típusú cukorbetegségben az elégtelen glükózkontroll fokozza az évtizedekkel később fellépő szövődmények kockázatát.

Két faj genomját fejtették meg a tudósok, a mexikói axolotl és a Schmidtea mediterranea DNS-ét, írja a Cosmos nyomán az Index.

Eddig nem ismertük a génreguláció fajspecifikus dimenzióját – a Nature-ben közölt felfedezés révén sokkal jobban megérthetjük az ember fejlődését és fiziológiáját, továbbá e specifikus hálózat zavarainak feltárása a betegségek megértésének is óriási lökést fog adni.

A Nature tanulmánya szerint a sejt szenzoros útvonalainak szabályozása révén a jövő terápiáinak igen érdekfeszítő lehetősége kerül a kezünkbe, ami többek között lehetővé teheti a regeneráció szövetspecikus serkentését és újfajta rákterápia kidolgozását.

A sejtkutatás területén elért eredményeiért Yoshinori Ohsumi japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a Karolinska Intézetben Stockholmban.

Az eddig ismeretlen funkciójú, ezért szemét DNS-nek tartott genetikai anyag jelentős részét ugráló gének, más néven transzpozonok teszik ki. A helyüket változtató genetikai elemek szerepével kapcsolatban napjainkban számos kutatás folyik, és elképzelhető, hogy nekik köszönhetjük az egyéniségünket, mások az öregedés folyamatáért teszik őket felelőssé.

A genetikai rendellenességek jobb megértéséhez járulnak hozzá azok az egyedülálló kutatások, amelyeket Juhász Gábor, az ELTE tudományos főmunkatársa és nemzetközi partnerei végeznek.