Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Barta Judit habilitált egyetemi docens vezeti a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáját július elsejétől.

Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.

Az urogynekológia a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában az elmúlt évek alatt az ország egyik legdinamikusabban fejlődő szakterületévé vált.

A tanszék az elmúlt húsz évben a régió rehabilitációs oktatásának, kutatásának és betegellátásának meghatározó központjává vált.

A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.

2,2 milliárd forintos beruházás nyomán újult meg a Semmelweis Egyetem Nemzeti Kardiovaszkuláris Laboratóriuma Herceghalmon.

Gyakorlatilag megállt a horvát orvosok külföldre vándorlása, miután az utóbbi években közel kiegyenlítődött a távozók és a hazatérők száma.

Emléktáblát avattak a Magyar Urológusok Társasága fennállásának 100. évfordulója alkalmából Budapesten a Péterfy kórházban.