Képviselői hozzászólásokkal zárult az egészségügyi törvény módosításához benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslat vitája.

Szimpla megszorítás, ám nem olyan nagy, amekkorának az ellenzék jelzi. Mi történik hát? Mutatjuk, írja a VálaszOnline.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

Az idősödés ugyan kihívások elé állítja az egészségügyi ellátórendszert, ám nem csupán egészségügyi, hanem társadalmi együttműködési kérdés is, amelyre társadalmi és szakmai párbeszéd során kell megtalálni a válaszokat.

Az idősotthoni férőhelyek száma közel 55 ezer volt öt éve, kihasználtságuk 95 százalékos, s 40 milliárd forintot szántak a működtetésükre, írja a mok.hu.

A Magyar Narancs szerint a szociális szféra intézményeit a következő években EFOP-forrásokból alakítják át, komfortosítják, illetve újakat építenek, és majd csak ezután csatlakoznak be az egészségügyi intézmények.

A magyar kormány kihátrál az idős emberek ellátásából, ezzel olyanokra hárítva a feladatot, akik nincsenek felkészülve erre, írja a Kettős Mérce.

Sokat kell majd fizetniük az ellátásért a kórházból elbocsátott, de ápolásra szoruló idős embereknek – tudta meg a Népszabadság.

A kórházi ellátásról, a mentőkről és az OEP-ről is szó volt egyebek között a Parlamentben.

A szakápolási otthonok terve számos kérdést vet fel. A NOL.hu készített riportot a témában.