Lapzártánkkal egy időben hozta nyilvánosságra Horváth Ágnes miniszter azt a jogszabálytervezetet, amelyben minden előrelátható körülmény esetére találnak útmutatást azok, akik az intézményen kívüli szülés kísérésére vállalkoznak. Összeállításunk segítségével ítéljék meg önök, szigorú rendszert alkotott-e a minisztérium? A tárca valamennyi érintettel egyezteti a jogszabály tervezetét, azt követően kodifikálja és benyújtja a kormány elé.   Ki vezethet otthonszülést?  Legalább 10 éves gyakorlattal és a külön jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szülésznőgyógyász szakorvos, illetve az a szülésznő, aki az egészségügyi továbbképző intézet által az otthonszülés kísérésére jogosító, vizsgaköteles tanfolyamot eredményesen elvégezte. A tervezett otthonszülésnél legalább két egészségügyi dolgozó egyidejű jelenléte szükséges.    Jogi procedúra   A várandós anya a terhessége 36. hetéig dönthet a tervezett otthonszülésről. Nyilatkozatot kell kitöltenie, amelyben megjelöli a szülést kísérő orvos vagy szülésznő nevét, működési engedélyének számát, a szülés tervezett helyszínét és azt a háttérkórházat, ahová komplikáció esetén beszállíthatják. A nyilatkozat kézhezvételét követő 3 napon belül az otthonszülésről a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat, amely 15 napon belül írásban tájékoztatja a várandós anyát és a szülést kísérőt a nyilatkozat tudomásulvételéről.   A háttérkórház feladata   Az intézmény elvégzi a külön jogszabály szerinti, az otthonszülést támogató vizsgálatokat, biztosítja az anti-D gammaglobulin védelmet, valamint a 0–4 napos korban elvégzendő szűrővizsgálatokat, továbbá komplikáció esetén fogadja a várandós anyát.   Kinek mi a feladata, ha megindult a szülés?  A szülés megindulásakor a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat és az Országos Mentőszolgálatot. Komplikáció esetén a szakorvos, illetve a szülésznő a rendeletben meghatározott feltételek esetén köteles a várandós nőt kórházba szállíttatni. Amennyiben a háttérkórház távolsága miatt az anya vagy a magzat élete, egészsége súlyosan veszélybe kerülhet, vagy fennáll a maradandó fogyatékosság veszélye, akkor a szülő nőt és az újszülöttet az otthonszülés helyszínéhez legközelebbi – ellátására köteles, vagy az ügyeletet ellátó egészségügyi szolgáltatóhoz kell szállítani.   Szülést követő adminisztráció  A komplikációmentes szülést követő 24 órán belül a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek értesítenie kell a háttérkórházat és a védőnőt. A szakorvos, illetve szülésznő a szülést követő 4 órán keresztül köteles az anya mellett maradni, és 24 órán keresztül garantálniuk kell közvetlen elérhetőségeiket. A születést a bábának, illetve orvosnak 8 munkanapon belül jelentenie kell az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak.   Dokumentáció  A szülést kísérő orvos, illetve szülésznő köteles szülési naplót vezetni, amelynek tartalmaznia kell az adott évben lezajlott szülések sorszámát, időpontját, a várandós anya személyazonosító adatait, a legfontosabb diagnózisokat és beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, súlyát, hosszát. A szülés folyamatáról észlelési lapot kell vezetni, amelyet a szülés befejezését követően a jelen levő egészségügyi dolgozóknak alá kell írniuk. A komplett dokumentáció része a nyilatkozat, a háttérkórház visszaigazolása, a szülési napló, valamint az észlelési lap.    Az otthonszülés feltételei  • Terminusban lévő szövődménymentes terhesség: a betöltött 37. és 41. hét között, koponyavégű fekvéssel  • Első szülés, ha semmilyen kizáró feltétel nincs  • Második–ötödik szülés, ha az előző szülések szövődménymentesek voltak  • 18–35 év között, többedszer szülő nő esetén az otthonszülés 35 év felett is megengedhető, ha semmilyen más szövődmény nem várható  • BMI 18–30 között Relatív kontraindikációk  • Előzetesen több mint öt szülés (grand multipara)  • 35 év feletti életkor  • A környezetben észlelt fertőző betegség Kizáró feltételek Szülészeti és általános kórelőzmény  • Olyan anyai betegségek, amelyek veszélyeztetik az anya vagy a magzat életét, egészségét (pl. a magas vérnyomásbetegség minden formája, a cukorbetegség minden formája, a véralvadási zavarok minden formája, autoimmun betegségek, szívbetegség, epilepszia, asthma bronchiale, a pajzsmirigy betegségei stb.)  • Korábbi 3 spontán vetélés, ha még nincs élő gyermeke  • Ezt megelőző szülésnél: vállelakadás, 4500 g vagy nagyobb újszülött, harmad- vagy negyedfokú gátsérülés  • Ha a korábbi szülészeti esemény során méhen belüli retardáció, méhen belüli elhalás vagy koraszülés fordult elő  • Minden olyan anyai betegség, amelyben konziliárius orvos felvetette a császármetszés lehetőségét  • Előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (például myomectomia, hysterotomia)  • Az anya lázas állapota  • Az anya HIV- vagy hepatitis B-fertőzése  • Drogdependencia, alkoholizmus, erős dohányzás Magzati betegségek, vagy annak gyanúja  • Nagy magzat: először szülő nő esetén a 38. héten végzett ultrahangvizsgálat 4000 g feletti magzati súlyt, vagy többedszer szülő nőnél 4250 g feletti magzati súlyt valószínűsített  • Súlyos oligohydramnion  • A terhesség igazoltan betöltötte a 41. terhességi hetet  • Koraszülés esetén: a terhességi kor igazoltan nem éri el a betöltött 37. hetet  • Kis súlyú magzat esetén: ha a 38. heti ultrahangvizsgálat 2500 g alatti magzati súlyt valószínűsített, oligohydramnionnal vagy anélkül  • Ikerterhesség esetén  • Magzati fejlődési rendellenesség esetén  • Ha a magzat méhen belül elhalt  • Placenta praevia minden formája esetén  • Magzati oxigénhiányra utaló, kóros NST esetén  • RH-alloimmunizáció vagy más vércsoport-összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható  • Fekvési rendellenesség: medencevégű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés  • Ha a magzatvíz meconiumos  • Idő előtti burokrepedés esetén Mikor kell kórházba szállítani a szülő nőt? Ha az anyánál a szülés megindulásakor az alábbi súlyos szövődmények valamelyike fennáll  • Aktív genitális herpesz  • Koraszülés (<37. hét)  • Fekvési rendellenességek  • Súlyos hipertónia Ha a szülés alatt az alábbi tünetek jelentkeznek  • 38 şC feletti láz  • Kóros magzati szívhangeltérések  • Meconiumos magzatvíz  • Előesett köldökzsinór  • Abruptio placentae vagy placenta praevia  • Erős vérzés  • Elhúzódó szülés Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik az anyánál • Thrombophlebitis vagy thromboembolia  • Postpartum eclampsia  • Uterus inversio  • Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)  • Szülészeti shock Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik a magzatnál  • Az Apgar-érték még 10 perc után is 7  • Görcsös állapot gyanúja  • Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)  • RDS vagy amennyiben az újszülött nem tartja a hőmérsékletét Milyen eszközöket kell a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek biztosítania az otthonszüléshez?  • A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhangregisztráló  • Sztetoszkóp, újszülöttsztetoszkóp  • Vérnyomásmérő  • Hordozható szívó berendezés  • Újszülött-laringoszkóp  • Episiotomiás ollók  • Szuturás tálca  • Sürgősségi táska  • Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)  • Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)  • Epinephrin (adrenalin)  • Infúziós oldatok: min. 2000 ml, kristalloid és kolloid  • Köldökcsat  • Steril szívó az újszülött ellátásához  • Fertőtlenítő oldat  • Steril kesztyűk  • Nem steril kesztyűk  • Steril gézlapok  • Lemosólapok  • Steril síkosító (pl. steril paraffinolaj)  • Fecskendők, tűk (több méretben)  • Fonalak szuturához  • Hólyagkatéter  • Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállítódoboz  • Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő (Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szövegszerű javaslata a kórházon kívüli szülés részletes szabályozására; Az egészségügyi miniszter rendelettervezete a tervezett otthonszülés egészségügyi szakmai feltételeiről)