Dönthetnek a szülő nők

  Lapzártánkkal egy időben hozta nyilvánosságra Horváth Ágnes miniszter azt a jogszabálytervezetet, amelyben minden előrelátható körülmény esetére találnak útmutatást azok, akik az intézményen kívüli szülés kísérésére vállalkoznak. Összeállításunk segítségével ítéljék meg önök, szigorú rendszert alkotott-e a minisztérium? A tárca valamennyi érintettel egyezteti a jogszabály tervezetét, azt követően kodifikálja és benyújtja a kormány elé.

  Ki vezethet otthonszülést?
  Legalább 10 éves gyakorlattal és a külön jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szülésznőgyógyász szakorvos, illetve az a szülésznő, aki az egészségügyi továbbképző intézet által az otthonszülés kísérésére jogosító, vizsgaköteles tanfolyamot eredményesen elvégezte. A tervezett otthonszülésnél legalább két egészségügyi dolgozó egyidejű jelenléte szükséges.

   Jogi procedúra
   A várandós anya a terhessége 36. hetéig dönthet a tervezett otthonszülésről. Nyilatkozatot kell kitöltenie, amelyben megjelöli a szülést kísérő orvos vagy szülésznő nevét, működési engedélyének számát, a szülés tervezett helyszínét és azt a háttérkórházat, ahová komplikáció esetén beszállíthatják. A nyilatkozat kézhezvételét követő 3 napon belül az otthonszülésről a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat, amely 15 napon belül írásban tájékoztatja a várandós anyát és a szülést kísérőt a nyilatkozat tudomásulvételéről.

  A háttérkórház feladata
  Az intézmény elvégzi a külön jogszabály szerinti, az otthonszülést támogató vizsgálatokat, biztosítja az anti-D gammaglobulin védelmet, valamint a 0–4 napos korban elvégzendő szűrővizsgálatokat, továbbá komplikáció esetén fogadja a várandós anyát.

  Kinek mi a feladata, ha megindult a szülés?
  A szülés megindulásakor a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat és az Országos Mentőszolgálatot. Komplikáció esetén a szakorvos, illetve a szülésznő a rendeletben meghatározott feltételek esetén köteles a várandós nőt kórházba szállíttatni. Amennyiben a háttérkórház távolsága miatt az anya vagy a magzat élete, egészsége súlyosan veszélybe kerülhet, vagy fennáll a maradandó fogyatékosság veszélye, akkor a szülő nőt és az újszülöttet az otthonszülés helyszínéhez legközelebbi – ellátására köteles, vagy az ügyeletet ellátó egészségügyi szolgáltatóhoz kell szállítani.

  Szülést követő adminisztráció
  A komplikációmentes szülést követő 24 órán belül a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek értesítenie kell a háttérkórházat és a védőnőt. A szakorvos, illetve szülésznő a szülést követő 4 órán keresztül köteles az anya mellett maradni, és 24 órán keresztül garantálniuk kell közvetlen elérhetőségeiket. A születést a bábának, illetve orvosnak 8 munkanapon belül jelentenie kell az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak.

  Dokumentáció
  A szülést kísérő orvos, illetve szülésznő köteles szülési naplót vezetni, amelynek tartalmaznia kell az adott évben lezajlott szülések sorszámát, időpontját, a várandós anya személyazonosító adatait, a legfontosabb diagnózisokat és beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, súlyát, hosszát. A szülés folyamatáról észlelési lapot kell vezetni, amelyet a szülés befejezését követően a jelen levő egészségügyi dolgozóknak alá kell írniuk. A komplett dokumentáció része a nyilatkozat, a háttérkórház visszaigazolása, a szülési napló, valamint az észlelési lap.

   Az otthonszülés feltételei
 • Terminusban lévő szövődménymentes terhesség: a betöltött 37. és 41. hét között, koponyavégű fekvéssel
 • Első szülés, ha semmilyen kizáró feltétel nincs
 • Második–ötödik szülés, ha az előző szülések szövődménymentesek voltak
 • 18–35 év között, többedszer szülő nő esetén az otthonszülés 35 év felett is megengedhető, ha semmilyen más szövődmény nem várható
 • BMI 18–30 között Relatív kontraindikációk
 • Előzetesen több mint öt szülés (grand multipara)
 • 35 év feletti életkor
 • A környezetben észlelt fertőző betegség Kizáró feltételek Szülészeti és általános kórelőzmény
 • Olyan anyai betegségek, amelyek veszélyeztetik az anya vagy a magzat életét, egészségét (pl. a magas vérnyomásbetegség minden formája, a cukorbetegség minden formája, a véralvadási zavarok minden formája, autoimmun betegségek, szívbetegség, epilepszia, asthma bronchiale, a pajzsmirigy betegségei stb.)
 • Korábbi 3 spontán vetélés, ha még nincs élő gyermeke
 • Ezt megelőző szülésnél: vállelakadás, 4500 g vagy nagyobb újszülött, harmad- vagy negyedfokú gátsérülés
 • Ha a korábbi szülészeti esemény során méhen belüli retardáció, méhen belüli elhalás vagy koraszülés fordult elő
 • Minden olyan anyai betegség, amelyben konziliárius orvos felvetette a császármetszés lehetőségét
 • Előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (például myomectomia, hysterotomia)
 • Az anya lázas állapota
 • Az anya HIV- vagy hepatitis B-fertőzése
 • Drogdependencia, alkoholizmus, erős dohányzás Magzati betegségek, vagy annak gyanúja
 • Nagy magzat: először szülő nő esetén a 38. héten végzett ultrahangvizsgálat 4000 g feletti magzati súlyt, vagy többedszer szülő nőnél 4250 g feletti magzati súlyt valószínűsített
 • Súlyos oligohydramnion
 • A terhesség igazoltan betöltötte a 41. terhességi hetet
 • Koraszülés esetén: a terhességi kor igazoltan nem éri el a betöltött 37. hetet
 • Kis súlyú magzat esetén: ha a 38. heti ultrahangvizsgálat 2500 g alatti magzati súlyt valószínűsített, oligohydramnionnal vagy anélkül
 • Ikerterhesség esetén
 • Magzati fejlődési rendellenesség esetén
 • Ha a magzat méhen belül elhalt
 • Placenta praevia minden formája esetén
 • Magzati oxigénhiányra utaló, kóros NST esetén
 • RH-alloimmunizáció vagy más vércsoport-összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható
 • Fekvési rendellenesség: medencevégű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés
 • Ha a magzatvíz meconiumos
 • Idő előtti burokrepedés esetén Mikor kell kórházba szállítani a szülő nőt? Ha az anyánál a szülés megindulásakor az alábbi súlyos szövődmények valamelyike fennáll
 • Aktív genitális herpesz
 • Koraszülés (<37. hét)
 • Fekvési rendellenességek
 • Súlyos hipertónia Ha a szülés alatt az alábbi tünetek jelentkeznek
 • 38 şC feletti láz
 • Kóros magzati szívhangeltérések
 • Meconiumos magzatvíz
 • Előesett köldökzsinór
 • Abruptio placentae vagy placenta praevia
 • Erős vérzés
 • Elhúzódó szülés Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik az anyánál
 • Thrombophlebitis vagy thromboembolia
 • Postpartum eclampsia
 • Uterus inversio
 • Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)
 • Szülészeti shock Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik a magzatnál
 • Az Apgar-érték még 10 perc után is 7
 • Görcsös állapot gyanúja
 • Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)
 • RDS vagy amennyiben az újszülött nem tartja a hőmérsékletét Milyen eszközöket kell a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek biztosítania az otthonszüléshez?
 • A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhangregisztráló
 • Sztetoszkóp, újszülöttsztetoszkóp
 • Vérnyomásmérő
 • Hordozható szívó berendezés
 • Újszülött-laringoszkóp
 • Episiotomiás ollók
 • Szuturás tálca
 • Sürgősségi táska
 • Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)
 • Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)
 • Epinephrin (adrenalin)
 • Infúziós oldatok: min. 2000 ml, kristalloid és kolloid
 • Köldökcsat
 • Steril szívó az újszülött ellátásához
 • Fertőtlenítő oldat
 • Steril kesztyűk
 • Nem steril kesztyűk
 • Steril gézlapok
 • Lemosólapok
 • Steril síkosító (pl. steril paraffinolaj)
 • Fecskendők, tűk (több méretben)
 • Fonalak szuturához
 • Hólyagkatéter
 • Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállítódoboz
 • Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő (Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szövegszerű javaslata a kórházon kívüli szülés részletes szabályozására; Az egészségügyi miniszter rendelettervezete a tervezett otthonszülés egészségügyi szakmai feltételeiről)