Olcsó és egyszerű laborvizsgálattal kimutatható, korai stádiumban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel jól kezelhető, ám a krónikus vesebetegek 70 százaléka mégis „az utcáról esik be” a dialízis programba – derült ki a vese világnapi konszenzuskonferencián.

A perifériás idegrendszeri érintettség jeleként gyakori tünet a neuropátia, mely az újonnan diagnosztizált 2-es típusú cukorbetegekben gyakran már a betegség felismerésekor jelen van. Neurofiziológiai vizsgálattal a betegség már a korai stádiumban, klinikai tünetek nélkül is kimutatható.

Aki kialvatlan, az hajlamosabb nassolni – emeli ki dr. Dombovári Magdolna, a Somnocenter Alvászavar Központ neurológus, szomnológus szakorvosa.

A platform célja, hogy ismeretterjesztő tartalmakat biztosítson mind a szakemberek, mind az érdeklődők számára.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

2023 júniusában került bemutatásra a lezárult nagy nemzetközi vizsgálatok ismeretében az Európai és a Nemzetközi Hipertóniatársaság legújabb irányelve a magasvérnyomás-betegség diagnózisáról és kezeléséről. Az ajánlást a 32. Európai találkozón, Milánóban 2023. június 24-én mutatták be, később megjelent a Journal of Hypertension folyóiratban. A korábbi, öt évvel ezelőtt kiadott irányelvhez képest számos módosítást tartalmaz. Többek között a diagnosztikában a rendelőn kívüli vérnyomásmérés elsődlegessége, a lehetőség szerint 130 Hgmm alatti célvérnyomás, és talán a legnagyobb jelentőségű a fix kombinációs kezelés ajánlása a jobb beteg-együttműködés javítására.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.

2023 júniusában mutatták be a lezárult nagy nemzetközi vizsgálatok ismeretében az Európai és a Nemzetközi Hipertóniatársaság legújabb irányelvét a magasvérnyomás-betegség diagnózisáról és kezeléséről.

A fejlett országokban az idős populáció növekszik a leggyorsabban, ami komoly kihívást jelent a társadalom és az ellátórendszer számára. Az idős cukorbeteg populáció heterogén, és kezelésük komplex feladat, ahol a hatékony glükózszabályozás és a kockázatok minimalizálása közötti egyensúlyra kell összpontosítanunk.

Egyre többen követik szélsőségesen az ún. tiszta étkezés (clean eating) diétát, amelynek során csak  általuk egészségesnek hitt ételeket esznek.