A vezeték nélküli homloktapasz a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS) technológiáját felhasználva, az agy-gerincvelői folyadék mennyiségének és optikai dinamikájának valós idejű változásai alapján, noninvazív módon követi nyomon és különíti el az alvási fázisokat.

Nemcsak stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, hanem útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek is.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A kiszervezésről és visszaszervezésről szóló előző cikkemben azt mutattam meg, hogy ezekről a döntésekről nem ideológiai, hanem hatékonysági és minőségi alapon érdemes gondolkodni. A következő hetekben konkrét példákon folytatom a vizsgálatot. Felváltva kerül sor egy-egy funkcionális háttérszolgáltatásra és egy-egy szakmai területre. Elsőként a takarítást vesszük elő.

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.

A daganatos betegségek ellátásában kulcsszerepet játszik, hogy mennyi idő telik el a diagnózistól a kezelés megkezdéséig.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.