A kórházban szerzett Clostridioides difficile fertőzés (CDI) profilaxisa során lényeges különbséget tenni az alkalmazott probiotikus törzsek között. A S. boulardii CDI megelőzésében való alkalmazását szakmai irányelv és metaanalízisek is támogatják. Egy retrospektív kohorsz rámutatott arra is, hogy a S. boulardii melyik betegcsoportnál és milyen antibiotikum-terápia esetén kínál az átlagosnál magasabb profilaktikus védelmet.

A posztmenopauzális vérzés az esetek többségében benignus hátterű, enyhe lefolyású és spontán regrediáló jelenség, amely a malignus folyamatok kizárását követően legfeljebb átmeneti, tüneti gyógyszeres terápiát tehet szükségessé. Perzisztáló vagy recidiváló vérzés fennállásakor azonban további diagnosztikus lépések indokoltak.

A gyógyszeres fogyás olyan mentális és etikai kérdéseket vet fel, amelyekre a jelenlegi klinikai protokollok még nem adnak választ, írja a hvg.hu.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

Az OTSZ Online szerint kedvező eredményeket mutatott a pszilocibin rövid távú alkalmazása terápiarezisztens obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő betegeknél.

Ebben a valós klinikai gyakorlatot tükröző vizsgálatban, pitvarfibrillációban szenvedő betegek esetén az edoxaban hatékonyabbnak bizonyult az ischaemiás stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésében, mint a többi orális alvadásgátló kezelés. Ugyanakkor az edoxaban biztonságossági profilja is kedvező volt.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. 

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.

Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.