Végül az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén szombaton, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd végül felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt. Legalábbis az egyik fél részéről.
Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.
A toxikus maszkulinitás jelensége egyre nagyobb kihívást jelent a mindennapi orvosi gyakorlatban is, hiszen a különböző szűrővizsgálatokon való részvétel, valamint a krónikus megbetegedések gondozási szükségletei kapcsán a beteg-együttműködést jelentősen rontó tényezőként kell vele számolni. A toxikus maszkulinitás ezenfelül egyre nagyobb figyelmet kap az egyéb területeket érintő társadalmi vitákban is. Az a káros férfinorma áll mögötte, amely szerint a férfiaknak erőseknek, érzelemmenteseknek és önállóknak kell lenniük, még akkor is, ha ez a fizikai vagy a mentális egészségük rovására megy.
Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.
Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.