Szakemberként azt tartom legfontosabbnak, hogy a bizonyítottan hatásos és hatékony újdonságok minél előbb elérhetővé váljanak a betegek számára itthon is – mondta lapunknak Furka Andrea, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Onkológiai Klinikájának adjunktusa.
Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Ritka pillanat a magyar közéletben, ha valaki tíz éven át következetesen ugyanazt vallja. Hegedűs Zsolt, aki egykor rendszerkritikus volt, most miniszterjelöltként készül változtatni. Lehet gyógyír a programja a tartós válságban lévő egészségügy számára?
A Debreceni Egyetem szervezésében első alkalommal megrendezett Minden, ami Pancreas című interdiszciplináris szakmai nap átfogó képet adott a legújabb diagnosztikai és terápiás lehetőségekről.
A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár fogyott, a rendszer hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.
Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.