Egyre több patkányészlelésről számolnak be a tatabányaiak: a lépcsőházakban és a kórház udvarán is felbukkannak a rágcsálók, írja a Kemma.

A Scientific Reports folyóiratban április 23-án jelent meg a japán Tokai University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a patkányoknak adott kitozán segített hatékonyabban kiüríteni szervezetükből a lenyelt mikroműanyagokat – ez a beavatkozás potenciálisan csökkentheti az emésztőrendszerben felhalmozódó mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

Egy rágcsálókon végzett kutatás eredménye szerint az egyszer használatos műanyagedények melegítésekor olyan vegyi anyagok juthatnak a bennük tárolt élelmiszerekbe, amelyek szívizom-károsodást válthatnak ki, és súlyosan károsíthatják a bélflórát.

A HUN-REN KOKI kutatóinak eredményei nagy jelentőséggel bírhatnak a szkizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór kutatásában.

Magyar kutatók jelentős új felfedezésekkel gazdagítják a kisspeptin idegsejteknek szerepének megértését a szaporodás agyi szabályozásában.

Olyan új agyi mechanizmusra mutatnak rá, amely terápiás lehetőségeket nyithat a stresszhez kapcsolódó problémák kezelésében.

A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.

Olcsó és hatékony megoldást dolgozott ki az Apopo a tuberkulózis kimutatására: óriáspatkányokat vetnek be a szűrésben, írja az Economx.

A fejlesztés új távlatokat nyit az agyműködés kutatásában és a látást helyreállító agy-számítógép interfészek fejlesztésében.

A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.