A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.
Súlyos nehézségekkel nézünk szembe. A szakemberek hiánya, a pszichiátriai ellátás létesítményeinek az elmaradása az egészségügy többi részéhez képest, az infrastruktúrának a minősége jelent komoly gondot – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Egy új kutatás molekuláris szinten tárta fel a borsónyi méretű agyterület szerepét, amelyet már korábban is több pszichiátriai zavarral hoztak összefüggésbe.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.
Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.