Az epilepszia komplex gondozása számunkra szerencsére mindennapos gyakorlat. Egy komplex teamben dolgozunk, amelynek tagjai a neurológusok mellett gyógypedagógusok, pszichológusok és neuropszichológusok. Közhelyszámba megy az a maimonidészi mondás, hogy mi nem a betegséget, hanem a beteget kezeljük, aki szenved tőle. Mégis fontos kiemelni, különösen egy olyan komplex, a fejlődésre, és ezen belül a személyiségfejlődésre ható betegség esetén, mint az epilepszia.

A logopédiai tevékenység meghatározása alapján a kommunikációs zavarok funkcióterületek szerint osztályozhatók, ideértve a beszéd- és nyelvi zavarokat, a hangképzési nehézségeket, valamint a nyelészavarokat.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A neurológiai eredetű mozgászavarok az idősödő társadalomban egyre nagyobb kihívást jelentenek. Annak ellenére, hogy viszonylag ritka előfordulásúak, a prevalenciaadatok alapján a legtöbb egészségügyi szolgáltató a praxisa során találkozni fog ezekkel. A betegek életminőségét jelentősen befolyásoló kórállapotok felismerése számos differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézséget okozhat, illetve kezelésük sok esetben multidiszciplináris csapatmunkát és speciális szaktudást igényel. Ezt a munkát segítik a folyamatosan fejlesztett szakmai irányelvek, nemzetközi konzorciumok és a szakmai szervezetek által szervezett folyamatos továbbképzések. Jelen összeállításban a leggyakoribb kórképek differenciáldiagnosztikai szempontjait ismertetjük.

A pszichoterápiás osztály szerkezete, működési rendje eltér a hagyományos kórházi osztály rendszerétől, a gyógyító tevékenység a pszichoterápiákra épülve zajlik, ezekkel összhangban lévő szervezeti struktúrában, pszichoterápiás rezsimben. Hogyan működtethető egy pszichoterápiás osztály a hagyományosan hierarchikus, autokratikus vezetési rendszerű kórházi szervezet részeként?

A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

Az autizmus spektrum zavar egyre nagyobb gyakorisággal megállapított idegrendszeri fejlődési eltérés. A tünetek jelentős része és az alkalmazkodást nehezítő eltérések felnőttkorban is fennállnak, melyhez számos esetben komorbid pszichiátriai problémák társulhatnak. A személyre szabott támogatás biztosítása rendkívül fontos felnőttkorban is.

Elindul a nagy magyarországi potenciakutatás. Segítse férfitársait abban, hogy minél többet megtudjunk a merevedési zavarok előfordulásáról!