A programtervezetet és a jelentkezési lapot lásd a Letölthető fájlok között.

Hosszas vitát követően az egészségügyi miniszter elismerte, ha nem is az Országos Pszichiátiriai és Neurológiai Intézetre, de egy pszichiátriai, szakmai módszertani központ létrehozására  mindenképpen szükség van Magyarországon.

Alig látott napvilágot, máris számos kritika éri a Székely Tamás egészségügyi miniszter nevéhez fűződő, a kormányzás következő két évre szóló feladatait, illetve a biztosítási rendszer átalakítását érintő elképzeléseket. A kabinet július 9-én elfogadta a Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben 2010-ig címet viselő előterjesztést, egyelőre azonban igencsak kérdéses, hogy a szocialisták találnak-e olyan politikai erőt, amely a Parlamentben is támogatja majd újra elővett regionális elképzeléseiket. Az egyeztetések mindenesetre - elvben legalábbis - már megkezdődtek.

Folytatás az 1. oldalról Eredetileg június 30-ra ígérték annak az egészségügyi programnak az elkészültét, amelyet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért az új egészségügyi minisztertől. Székely Tamás elképzelései csupán július 11-től olvashatók a szaktárca honlapján. A korábban csak prezentációként ismert 15 oldalas programban számos olyan elem visszaköszön, amelyekről Székely korábban már beszélt bizottsági meghallgatásán, illetve a Világgazdaság konferenciáján, amelyen hivatalosan is bejelentette a jelentős társadalmi ellenállást kiváltó, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény „viszszavonását”. A javaslat lényege Egyebek között az olvasható ki belőle, hogy a jelenleg kisebbségben kormányzó MSZP visszatérne ahhoz a szakértőik körében már a 90-es években megvalósítani javasolt elképzeléshez, mely szerint az egészségbiztosításnak regionális szintre kellene kerülnie. A program úgy fogalmaz, hogy „a hatékony, ügyfélközpontú működés érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét: decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség”. Az új szervezetben a biztosító központi feladata lenne a többi közt az Egészségbiztosítási Alap kezelése, részvétel a költségvetés tervezésében és a zárszámadás elkészítésében, a központhoz tartozna a taj-számok képzése, a nyilvántartás vezetése, az igazolványok kiadása, az egyéni jogosultsági rendszer működtetése, de regionális szintre kerülne a szerződéskötés, az ellenőrzés és a szolgáltatókkal való szakmai kapcsolattartás. A régiókban megyénként, illetve kistérségi csoportonként lakossági ügyfélszolgálatokat működtetnének.   A minőségibb ellátás, a szolgáltatók közötti verseny és az ellenőrzés hatékonyságának javítása érdekében – a már többször hangoztatott elképzelésnek megfelelően – Székely azt szeretné, ha növelhetné az egészségbiztosító szolgáltatásvásárlói szabadságát, amely nem zárná ki a szektorsemleges finanszírozást sem. Kérdés persze, milyen kritériumok alapján döntenék el, mely intézményekellátók nyújtanak „minőségibb ellátást”, ezt ugyanis a program nem definiálja.   Az azonban bizonyos, hogy a miniszter felülvizsgálni tervezi a finanszírozást, a ma működő teljesítményvolumen-korlát rendszerét, s ezzel párhuzamosan az intézmények területi ellátási kötelezettségét is. Ebben a munkában a korábban bejelentettek szerint a Kórházszövetség segíti a szaktárcát. Kritikai érvelések Bár a feladatok között csaknem szlogenszerűen számos fontos kérdést megtalálunk – ilyenek például a népegészségügyi program folytatása, a nemzeti szakmai programok megvalósítása, az ellátórendszer folyamatos fejlesztése, a progresszivitási szintek és a súlyponti kórházak meghatározásának pontosítása, a rehabilitáció és az ápolás szakmai elvárásainak újrafogalmazása –, számos szakértő máris erős kritikával illette a leírtakat. Mihályi Péter liberális közgazdász például nem kommentálta ugyan részletesen a miniszter bejelentését, de annyit azért mondott, hogy „a dokumentum minden, az egészségügyben és az egészségügyért dolgozó ember számára inkább sértés, semmint koncepció”. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Napkeltében egyebek mellett úgy fogalmazott: semmitmondó, tényeket nem, csupán általánosságokat megfogalmazó dokumentumról van szó, amely kormányprogramnak sem lenne jó. Hiányolta a források megjelölését, s úgy vélekedett: az volna a legutolsó csapás az ágazatra, ha az orvosok közvetlenül szerződnének a biztosítóval, ezzel ugyanis elveszítenék közalkalmazotti létüket.   Csáky András, az MDF egészségpolitikusa lapunk érdeklődésére azt válaszolta: a parlamenti pártokat tudomása szerint egyelőre nem keresték meg az egyeztetés szándékával, de az Egészségügyi Bizottság elnöke, Kökény Mihály korábban ígéretet tett arra, hogy a parlamenti testület megtárgyalja majd a koncepciót. Csáky András nehezen értelmezhetőnek tartja, miért van szükség a regionális elvre, ha egységesen kell megítélni az ellátás körülményeit, s ehhez átírják a minimumfeltételeket és finanszírozási változások is várhatók. Konkrét véleményt az MDFtől akkor várhatunk, ha elkészül a tervezett változtatások kodifikált formája, amelyre az eredeti ütemezés alapján augusztus végén kerül sor. A kormány által elfogadott koncepció szerint összesen négy törvényt tervez megváltoztatni a szaktárca. Ezek között van a 2006-ban elfogadott kórháztörvény a társadalombiztosítási ellátásokra és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló jogszabály, valamint az egészségügyről szóló törvény is. Emellett azonban számos kormányrendelet módosítására is szükség lesz. Ütemterv A kormányrendeleteket saját hatáskörben módosíthatja a kabinet, a törvények megváltoztatásához azonban az Országgyűlés többségének szavazataira van szüksége a szocialistáknak, s ezzel jelenleg nem rendelkeznek. Kökény Mihály az esélyek firtatására vonatkozó kérdésünkre megjegyezte, mindezt az dönti el, hogy a szakmai racionalitás vagy a pillanatnyi pártpolitikai érdek kerekedik- e majd felül. Remélhetőleg nyitottak lesznek a felek, és más politikai erők javaslatait is elfogadják. Kapkodásra nincs ok, az Országgyűlés szeptember 15-én kezdi meg munkáját – mondta. Az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya ehhez képest érdeklődésünkre úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a széles körű társadalmi és szakmai párbeszéd „alapszakasza” 2008. július 10-től augusztus 15-ig tart, ezt követően összegezik a megfogalmazódó észrevételeket, javaslatokat – előreláthatóan augusztus 15. és 25. között. Közvetlenül megküldték a programtervezetet „a legfontosabb véleményformáló társadalmi, szakmai, tudományos szervezeteknek”, megkapták a történelmi egyházak vezetői, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagjai, de véleményezésre kérik az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és az Egészségügyi Érdekegyeztető Tanács tagszervezeteit is. Mindazok, akik véleményt óhajtanak mondani vagy javaslatot tenni, a [email protected] e-mail címen tehetik meg.

Európában egyedül Magyarországon működik védőnői szolgálat, amelynek elődje, az Országos Stefánia Szövetség 1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Újvárosháza közgyűlési termében dr. Bárczy István Budapest székesfőváros polgármestere és a Szövetség programtervezetének szerkesztője, dr. Madzsar József orvos, szociálpolitikus kezdeményezésére. A szövetség a nevét az alakuló közgyűlésen megjelent gróf Lónyai Elemérné Stefánia hercegasszonyról kapta.