Hungarikum a "védőnőség"

Magyarországon az anya-gyermekvédelem hagyományai a XIX. század elejére nyúlnak vissza. Az I. világháború kitörésével, az amúgy is magas csecsemőhalálozási arányszám tovább romlott, csökkent a születések száma, számos járvány lépett fel. A babona, a tudatlanság, az egészségkultúra hiánya, az egyre rosszabbodó egészségügyi viszonyok ösztönözték a haladó gondolkodású politikusokat, orvosokat, hogy 1915-ben megalapítsák az Országos Stefánia Szövetséget, a hivatásos védőnői szervezetet. 1927-ben az Országos Közegészségügyi Intézet keretében létrejött a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Hálózat, mely a Stefánia Szövetséghez képest szélesebb körű tevékenységet folytatott, 1940-ben pedig a két szervezet egyesült.

1975 óta a védőnők felsőfokú végzettségű szakemberek, akiknek immár 93 éve fontos szerepe van a nő-, anya-, magzat-csecsemő-, gyermek-, ifjú és családvédelemben, a közegészségügyi és járványügyi feladatok megvalósításában, az egészségfejlesztésben, az egészségnevelésben a betegségek megelőzésében, megbetegedés esetén az egészségi állapot mielőbbi helyreállításában. Hazánkban ma 4021 területi védőnői állás van – ebből 3771 betöltött. A 970 iskolai védőnői álláshelyből 943-at töltöttek be, míg kórházi védőnőként 53-an dolgoznak az országban. A Családvédelmi Szolgálatban a szervezett védőnői állások száma 96, ebből a betöltött állások száma 89 – a szervezett ÁNTSZ vezető védőnői állások száma 114, ebből egy betöltetlen.

 ÁNTSZ OTH / Medical Online