Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.

A PharmaOnline szerint olyan új hatóanyag-jelöltről számoltak be, amely képes programozott sejthalált indukálni leukémiás és limfómás sejtekben.

Kutatók a Nature Genetics hasábjain számoltak be legújabb felfedezésükről, miszerint a krónikus gyulladás egy korábban ismeretlen hatást fejt ki a TP53-mutáns vérképző őssejtekre.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

Angol és svéd kutatóknak valós időben sikerült megfigyelni az apoptózis folyamatának korai szakaszait, írja az OTSZ Online.

Nagy koncentrációban és hosszú ideig vizsgálták a szájöblítők egészséges hámsejtekre gyakorolt hatását a Semmelweis Egyetem kutatói.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A 2021-es “Az Év Gyógyszere” új lendületet adott a krónikus limfoid leukémia és az akut mieloid leukémia kezelésének.

Az MIT kutatócsoportja a Cell Chemical Biology folyóiratban megjelent cikkében egy olyan módszerről számolt be, mellyel meghatározható egyes onkológiai hatóanyagok tumorellenes potenciálja.