A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.

Az ajakherpesz világszerte elterjedt fertőzés, melynek kórokozója a herpes simplex 1 vírus.A vírus reaktivációjában és a típusos tünetek megjelenésében olyan patogenetikai faktorok is szerepet játszhatnak, mint az esztétikai beavatkozások (fillerek, lézerkezelések). A profilaktikus antivirális kezelés egyénileg mérlegelendő, ezért kiemelten fontos, hogy az anamnézis a korábbi ajakherpesszel kapcsolatos információkra is kiterjedjen.

A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.

A DOAC-kezelés megszakítási aránya szignifikánsan különbözött az egyes készítmények esetén, a kezelés megszakításának leggyakoribb okai a gyógyszer-specifikus mellékhatások, a betegekhez köthető személyes tényezők és a vérzéses szövődmények voltak. A terápiás adherencia hosszabb távon az apixaban mellett volt a legjobb, ami arra utalhat, hogy ez a gyógyszer jobban tolerálható, mint a dabigatran vagy a rivaroxaban.