Mikrobiommal-összefüggő infekciókontroll a Clostridioides difficile fertőzések primer és szekunder profilaxisában
A Clostridioides difficile fertőzések megelőzésére hatásos módszerekre van szükség; a transzmissziót csökkentő higiéniai szabályok betartása, a racionális antiobiotikum-alkalmazás és a páciensek immunrendszerének erősítése mellett.
A Clostridioides difficile egy spóraképző Gram-pozitív anaerob baktérium, a C. difficile fertőzés (CDI) okozója. A CDI súlyossága széles skálán mozoghat, az aszimptomatikus hordozástól, az enyhe-mérsékelt súlyosságú hasmenésen és kolitiszen át, az álhártyás kolitiszig. Európában évente körülbelül 150 000 a CDI esetszám és 8300 haláleset köthető a CDI-hez.
Egyre gyarapodik az intesztinális mikrobiommal kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretanyag, és a bélflóra védőhatásának jelentősége egyre inkább elfogadott a CDI terén. Igazolt, hogy a normál, protektív bélflóra egyensúlyának megbomlása szorosan összefügg a CDI patogenezisével, illetve a kialakult CDI intesztinális diszbiózisba torkollik, amely a bélflóra diverzitásának csökkenésével társul. A bélmikrobiom egyensúlyának támogatása, helyreállítása racionális megoldásnak tűnik a CDI prevenciójában. Megállapítható, hogy a bélmikrobiommal összefüggő beavatkozásoknak mind az első CDI epizód, mind pedig a CDI rekurrenciák megelőzésében, vagyis a CDI primer és a szekunder prevenciójában egyaránt helye van.
Probiotikumok, amelyek hatásossága igazolt a CDI primer prevenciójában
Több probiotikus törzs esetén igazolt a bélflóra egyensúlyát támogató hatás különböző kórképekkel, illetve antibiotikum-terápiával összefüggésben. Hangsúlyozandó, hogy a mikrobiomra kifejtett hatások minden esetben törzs- és indikációspecifikusak. Ez azt jelenti, hogy a CDI primer prevenciójában is csak bizonyos probiotikus törzsekhez köthető igazolt hatásosság.
Egy 22 randomizált, kontrollált vizsgálat (RCT) alapján készült metaanalízis a különféle probiotikus törzsek antibiotikum-alkalmazással összefüggő hasmenés és a CDI megelőzésében mutatott hatásosságát hasonlította össze. Négy probiotikumot találtak, amely szignifikánsan hatásosnak bizonyult a CDI megelőzésében, ezek egyike volt a Saccharomyces boulardii CNCM I-745 (relatív rizikó (RR) 0,52; p<0,05; vagyis 48%-os rizikócsökkenés). Ezzel összhangban vannak a szakmai szervezetek ajánlásai is, így például az Amerikai Gasztroenterológiai Társaságé (AGA), amely egyetlen egytörzses probiotikumot ajánl a CDI megelőzésére, amelyik a Saccharomyces boulardii CNCM I-745 (emellett három speciális, többtörzses kombináció szerepel még az ajánlásában).
A CDI szekunder prevenciójában többféle mikrobiomot célzó beavatkozás is szerepel
A visszatérő CDI újabb epizódjainak a megelőzésében ígéretesnek tűnik a széklet mikrobiom terápia, élő bioterapeutikumok alkalmazása, illetve bizonyos probiotikus törzsek adagolása.
A probiotikum-alkalmazást illetően egyelőre csak két fázis III. RCT eredményeire támaszkodhatunk.
- Egy 124 páciens bevonásával végzett alapján a 28 napon keresztüli Saccharomyces boulardii CNCM I-745-alkalmazás a placebo kezeléssel szemben szignifikánsan csökkentette a CDI rekurrenciák előfordulási gyakoriságát (26,3% versus 44,8%).
- Egy 168 rekurrens CDI-ben szenvedő felnőtt bevonásával végzett vizsgálatban az antibiotikum-kezeléssel (nagy dózisú vankomicin (2 g/nap), alacsony dózisú vankomicin (500 mg/nap) vagy metronidazol (1 g/nap)) kombinált S. boulardii adagolás hatását elemezték. Abban a betegcsoportban, akik nagy dózisú vankomicinnel kombinált S. boulardii-kezelésben részesültek, szignifikánsan csökkent a CDI rekurrenciák aránya.
Összegzés
A Saccharomyces boulardii CNCM I-745 probiotikus törzs hatásossága a Clostridioides difficile fertőzések primer és szekunder prevenciójában egyaránt alátámasztott. A vizsgálati eredmények rámutatnak arra is, hogy a S. boulardii alkalmazása a bélmikrobiom diverzitásának növekedését eredményezi, amely a bélflóra helyreállításának egyik kulcsfontosságú eleme.
A MagnaPharm Hungary Kft. a forgalmazott készítményeit az alkalmazási előírásoknak megfelelően ajánlja.
Forrás:
(1) McFarland LV, Goldstein EJC, Kullar R. Microbiome-Related and Infection Control Approaches to Primary and Secondary Prevention of Clostridioides difficile Infections. Microorganisms. 2023;11(6):1534. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10303462/


