Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.
A posztmenopauzális vérzés az esetek többségében benignus hátterű, enyhe lefolyású és spontán regrediáló jelenség, amely a malignus folyamatok kizárását követően legfeljebb átmeneti, tüneti gyógyszeres terápiát tehet szükségessé. Perzisztáló vagy recidiváló vérzés fennállásakor azonban további diagnosztikus lépések indokoltak.
A pancreatogen diabetes ma már kiemelt figyelmet kap, mint az életminőséget jelentősen befolyásoló tényező, azoknál a betegeknél, akik hasnyálmirigy-eltávolításon estek át. Egy hazai munkacsoport regisztert hozott létre a hasnyálmirigy-eltávolításon átesett betegek számára, hogy jobban megismerjük a „tisztán” hasnyálmirigy-eredetű diabétesz jellegzetességeit.
Az eozinofil gasztrointesztinális betegségek (EGID) krónikus, immunológiai eredetű rendellenességek, amelyeket szövettani szinten kórosan magas eozinofilsejt-számú gyulladás jellemez, klinikai szempontból pedig gyomor-bélrendszeri tünetekkel járnak.
A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
A biológiai életkor – a test és a sejtek funkcionális állapota – sokkal pontosabban jelzi a betegségek kockázatát, mint a naptári kor, írja az Economx.