A University of Queensland kutatói az endometriózis, az irritábilis bél szindróma, a peptikus fekélybetegség és a gasztrooesophagealis refluxbetegség közös genetikai kockázatára világítottak rá.

A diclofenac az egyik leggyakrabban használt nem szteroid gyulladáscsökkentő (NSAID) szer, mely gyulladáscsökkentő képességén túl fájdalom- és lázcsillapító hatással is rendelkezik. Hatása a ciklooxigenáz-1 (COX-1) és a ciklooxigenáz 2 (COX-2) enzim reverzibilis gátlásán alapul, melynek eredményeképp a prosztaglandin (PG) szintézis blokkolódik (1).

A dyspepsia szó, nehezített emésztést jelent, mely szerteágazó tünetek formájában jelentkezhet, mint felhasi fájdalom, diszkomfort, étkezés utáni korai telítettségérzés, gyomorégés, böfögés, puffadás, feszülés, émelygés, hányinger, rossz közérzet. ^{1, 2}

A gyomorsav fokozott termelődése vagy a védekező mechanizmusok meghibásodása a gyomor nyálkahártyájának károsodásához vezet, amelynek kezelésére számos gyógyszerkészítmény áll rendelkezésre. Jelen közlemény a gyomorsavtermelés gátlásának javallatait és ellenjavallatait, illetve a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket tekinti át.

A mozgásszervi betegségek fájdalommal járnak, jelentősen rontják az életminőséget. A reumatológiai kórképek közül leginkább a degeneratív betegségek (osteoarthrosis, spondylosis, discopathia) valamint a gyulladásos kórképek (rheumatoid arthritis, spondylarthropathiák, köszvény) igényelnek hatékony fájdalomcsillapítást (1).

A vareniklin és a bupropion a dohányzásról való leszokást segítő programokban eredményesen használt szerek, ugyanakkor aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy alkalmazásuk kapcsán súlyos kardiovaszkuláris és pszichiátriai események bekövetkeztével kell számolnunk.

A neuroendokrin hasnyálmirigy tumorok (PNET), más néven szigetsejt tumorok a neopláziák ritka csoportját képezik, amelyek a hasnyálmirigy endokrin szöveteiből indulnak ki. A PNET többsége (50-75%-a) nem funkcionális, azaz nem társul hozzájuk hormonális klinikai szindróma, mindazonáltal az esetek mintegy harmadában egy sor peptid hormont termelhetnek, mint az inzulin, gasztrin, glukagon, vazoaktív intesztinális peptid (VIP), szomatosztatin, és mások, ami ritka, de sajátos klinikai tüneteket eredményezhet.

Bár nyilvánvalónak látszik, hogy gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedők között gyakoribb az alvászavarok előfordulása, nem könnyű eldönteni, hogy okról vagy okozatról van-e szó: a nem megfelelő alvás lehet a gasztrointesztinális tünetek fellángolásának következménye, ugyanakkor számos gasztrointesztinális kórkép az alvási-ébrenléti ciklus megbontása révén vezethet alvászavarokhoz.

Az egyszerű alkalmazás, a fix adagolás, a kevés gyógyszer- és étel-interakció, és a rendszeres monitorozás szükségtelensége miatt az új orális antikoagulánsokkal (NOAC) kezelt betegek száma nő, főként kardiovaszkuláris indikációval. A NOAC kezelés egyik legfontosabb szövődménye a különböző súlyosságú gasztrointesztinális vérzés. A NOAC-ok tápcsatornai vérzési kockázatot fokozó hatásáról számos ellentmondásos vizsgálat, elemzés látott napvilágot. Összességében azonban elmondható, hogy amennyiben a NOAC kezelés kapcsán körültekintően felmérjük a tápcsatornai vérzési kockázatot, és ezen új szerekkel kapcsolatban a betegeket is kellő felvilágosítással látjuk el, a NOAC-ok megfelelő biztonsággal és hatékonysággal alkalmazható gyógyszereknek tekinthetők, melyek a betegek gyógyszerszedési együttműködését is jó irányba befolyásolhatják.

A multidiszciplináris, evidencián alapuló, szektorsemleges irányelvek kialakítása szakmai és jogi szempontból is védi a  szereplőket, azonban megfelelő finanszírozásnak is csatlakoznia kell hozzá.