A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.
A Covid óta 30 százalékkal többen használnak digitális egészségügyi megoldásokat – hangzott el a Semmelweis Egyetem „E-orvosok és e-páciensek Magyarországon” projektzáró konferenciáján, amiről az Index tudósít.
Az utóbbi időben paradigmaváltás történt a nem sebészeti esztétikai kezelések terén: a ráncfeltöltésről a volumenpótlásra tevődött át a hangsúly. Megnőtt az igény a természetes kinézet iránt, így nem a megfiatalítás a cél, hanem a „well aging”.
Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.