Az egészség, az anyagi stabilitás, a családi, baráti kapcsolatok határozzák meg elsőként az életminőséget a magyar lakosság szerint.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

Szöllősi Melinda kutatást készített a hazai otthoni hospice ellátás politikai gazdaságtanáról, ami az ELTE honlapján olvasható.

Az endometriózissal élő nők kétszer annyit kénytelenek hiányozni a munkából – állapítja meg az a friss nemzetközi tanulmány.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tré-ningje, amely – vizsgálatokkal igazolt módon – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési toleranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerkezetében, funkciójában.

Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

A beteg gyermek szülője gyors segítséget szeretne kapni, ám sokszor nem egyértelmű, mely tünetek indokolnak valóban sürgősségi ellátást.

A hvg.hu szerint a viselhető egészségügyi technológia a mellrákszűrésben is változást ígér, egy melltartóra rögzíthető, ultrahangos tapasz formájában.

A két éven át tartó fejlesztési program célja a terminális állapotú betegek otthoni, emberközpontú ellátásának további minőségi emelése.

Az új technológiák a korai diagnózist, a gyorsabb beavatkozást és az ellátás szélesebb körű hozzáférhetőségét szolgálják.