Meghosszabbították A szépség óhajtása című kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban; a barokk öltözködés-kultúrát bemutató tárlat így augusztus 3. helyett augusztus 20-ig látható - közölte az intézmény.

Új elnök az Akadémia élén Pálinkás József akadémikust, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karának dékánját választották meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai a testület új elnökévé. A tudósszervezet élére került vezető az MTA 178. közgyűlésén elmondta: egy új akadémiai törvény és a magyar tudományos kutatás versenyképességének növelése a célja. A volt miniszter azonnali hatállyal lemondott fideszes párttagságáról és parlamenti képviselői mandátumáról is. Az MTA új főtitkári megbízatását Németh Tamás nyerte el, a szervezet főtitkárhelyettese Csépe Valéria lett. A tagság az MTA elnökségének választott tagjai közé hívta Hámori Józsefet (élettudomány), Lovász Lászlót (természettudomány) és Török Ádámot (társadalomtudomány).   Bővebb információt internetes kiadásunkban, a www. medicalonline. hu oldalon olvashatnak. Medical Tribune Indul a licit! Május 15-től a tavaly bezárásra ítélt országos intézetek közül elsőként a korábban Svábhegyi Gyermekgyógyintézetként ismert pulmonológiai és gyermekallergológiai központ orvosi műszereit, ápolási eszközeit és berendezéseit hirdeti meg, illetve bocsátja árverésre az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI). A megvásárolható tárgyakra első körben egészségügyi intézmények licitálhatnak, később azonban lényegében bárki megvásárolhatja azokat. Az árverés menetéről és feltételeiről a www.eki.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. Medical Online Főigazgató-váltás Székely Tamás miniszteri kinevezését követően Rendek Vilmát, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár eddigi vezetőjét bízta meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár első számú vezetői posztjának betöltésével. Rendek Vilma korábban a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója volt. Az orvos és egészségügyi menedzser végzettségű, 2008-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett szakember öt évig vezette a megyei pénztárat; korábban orvosként, majd az egészségügyi tárcánál, illetve önkormányzatoknál dolgozott. MTI Visszaáll a régi rend Január helyett ismét decemberben kapják kézhez 13. havi bérüket a közalkalmazottak. Az erről szóló törvényjavaslatot már el is készítette a munkaügyi tárca. A tervezet szerint 2009-től a közszférában dolgozó valamennyi alkalmazottnak december 20-ig meg kell kapnia a 13. havi bérét. Az év végi kifizetés egyébként a költségvetésnek is kedvező, mivel a nagy bevételek többnyire az év utolsó hónapjában keletkeznek. A kifizetés „normál” rendjét még a Draskovics Tibor vezette Pénzügyminisztérium változtatta meg 2004-ben, amikor úgy döntöttek, hogy a közszolgák nem decemberben, hanem januárban kapják meg a 13. havi fizetésüket. Így az akkori 113 milliárd forintos kiadás nem a 2004-es hiányt növelte. Az egyszeri döntés évekre felborította a 13. havi illetmények kifizetését: a jelenlegi szabályok szerint havonta kapják meg a közalkalmazottak a pluszjuttatást, így tehermentesítve a költségvetési gazdálkodást az egyszeri nagy összegű kiadástól. A közszolgálati szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint 2009-től vissza kell térni a 13. havi illetmény decemberi kifizetéséhez. Napi Gazdaság Bizottsági tagcsere Lemondott az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában betöltött tagságáról a szabad demokrata Béki Gabriella. Döntésének hátterében szakmai konfliktus áll – közölte a képviselő; helyére az SZDSZ Bőhm Andrást jelölte. Vojnik Mária egészségügyi minisztériumi államtitkári kinevezése miatt helyére a szocialista párt Tukacs Istvánt delegálta a testületbe. Medical Online Egészségügyi ombudsman? Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Egészségügyi Bizottság ülésén felvetette, érdemes lenne egészségügyi ombudsmani tisztséget létrehozni. Szerinte az egészségügy – az ágazat folyamatos átalakítása miatt – az utóbbi években a „panaszosabb” területek közé tartozik. Az új terület jogőrének megbízatását az ágazat átalakításának végéig kellene datálni. MTI Életutak mentorai Idén akár 30 újabb gyermek tehetséggondozásának támogatásában segíthet a Csányi Alapítvány, miután májusban elkezdődött az idei beválogatás. A Csányi Alapítvány legfőbb tevékenységeként a tehetséggondozást tűzte ki. E cél megvalósításában országosan elismert szakemberekkel együttműködve olyan tehetséges, de valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermekeket segít, akik így lehetőséget kapnak képességeik kibontakoztatására. A kiválasztott gyermekek egy életútprogram részesei lehetnek azzal, hogy az alapítvány 5. osztályos koruktól a munkaerőpiacra kerülésükig többféle támogatást nyújt számukra. A tehetséggondozó programban minden egyes gyermek számára – egyéni képességeit és hátrányait figyelembe véve – személyre szabott fejlesztési terv készül. A gyermekek tanórán kívüli tevékenységét a szülőkkel és a gyermekek tanáraival egyeztetve egy-egy jól felkészült mentor felügyeli, irányítja és szervezi. Bővebb információ: www.csanyialapitvany.hu Medical Tribune Nyílt lapokkal Négyszáz állami vezető juttatásait hozza nyilvánosságra internetes oldalán a Miniszterelnöki Hivatal; a lista még nem teljes, folyamatosan frissül. Budai Bernadett kormányszóvivő elmondta, hogy azoknak az állami vezetőknek a juttatásait teszik közzé a Miniszterelnöki Hivatal honlapján – az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló idei törvény alapján –, akik 2000. június 3-a után töltöttek be ilyen posztot. Tájékoztatása szerint ebbe a körbe tartozik a helyettes, a címzetes, a közigazgatási, a politikai államtitkári, a szakállamtitkári és a miniszteri tisztség, valamint a kormányfő juttatásai. Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló törvényt márciusban fogadta el az Országgyűlés. MEH Testek Megkezdődött a jegyek árusítása a BODIES – A kiállítás című tárlatra, amelyet eddig nyolcmillióan láttak a világban, és amely május 24-én nyílik Budapesten, a VAM Design Centerben. A kiállításon valódi emberi testekből készült, újszerű, polimeres eljárással tartósított preparátumokat tanulmányozhat majd a látogató. Az emberi szöveteket folyékony szilikonnal itatták át, vegyszerekkel kezelték és ezzel a testet vagy annak részeit megszilárdították. A látogatók testközelből vehetik szemügyre az emberi test csontvázát, izomzatát, légző-, keringési és egyéb rendszereit. Látható lesz például egy egészséges tüdő, s mellette egy dohányzó ember kátránytól megfeketedett légzőszerve. A nagy érdeklődés miatt a szervezők azt javasolják, hogy elővételben váltsák meg jegyüket a www.bodiesbudapest.hu weboldalon. Külön lehet hétköznapi, illetve hétvégi jegyet váltani. Az emberi testről szóló kiállítás a VI. kerület Király utca 26. alatt nyílik meg. Weborvos

  Az utóbbi időszak egyik legjobb híre, hogy Szilágyi Lenkének két kereskedelmi galériában is önálló kiállítása nyílt. Persze, ha egy igazán nagy volumenű alkotó képei láthatóak valahol, az már önmagában is örömteli esemény, különösen, ha „viszonylag új képekről” van szó – mint az a kiállítási meghívókból kitűnik.   Az alkotót tehát még nem darálta be a mindennapok malomkereke, van mondanivalója és kapacitása ahhoz, hogy elképzeléseit megvalósítsa. Örülhetünk ennek a ténynek önmagában is, de társadalmilag még nagyobb jelentőségű, hogy a szóban forgó művész történetesen fotográfus. A fotó műfajával a hazai műtárgyakat vásárló közönség ugyanis a galériás kínálatban nem, vagy csak nagyon ritkán találkozhatott. Bár a második világháború után a fotó múzeumi gyűjteményekbe kerülésével párhuzamosan a világ minden részén elkezdődött műtárgypiaci szereplése is, itthon ezen a téren (is) restanciánk van. A helyzet az utóbbi egy-két évben kezdett el változni: alakultak kisebb, a fotót fő profilként képviselő galériák, és a nagy aukciósházakban is volt egy-egy árveréssel egybekötött bemutató. A piacot a „klasszikus”, többnyire külföldön befutott magyar alkotók – elsősorban André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy László – vezetik, a kortársak közül pedig a fotó leghagyományosabb műfajai, a portré-, divat- és a csendéletfotó uralják. Aki ismeri Szilágyi Lenke képeit, tudja, hogy művei ezek közül egyik kategóriába sem sorolhatók be, ezért is lehet korszakhatár, hogy a kereskedelmi felhozatalba új hang került.    Szilágyi képeit talán legtalálóbban a „szubjektív dokumentarista” jelzővel lehet illetni, ami azt jelenti, hogy képeinek kiindulópontja a környező látvány, a valóság. A valóságszövetből kiszakít egy adott szeletet, egy képkockát – és a külvilág képeit a saját érzésvilága megjelenítése szempontjából rendezi, nem egyszerűen csak közöl valamit a képen látható dolgokról, vagy rámutat egy problémára. Saját vízióit fogalmazza meg, saját helyét próbálja meg definiálni és dokumentálni a világban.    Szilágyi Lenke az 1980-as évek elején tűnt fel a fotósszakmában, és azon kevés alkotók egyike, akinek képei rögtön rendkívül komoly visszhangra, elismerésre találtak. Az értelmiségi szubkultúra atmoszférájáról számolt be: „csak úgy” lefényképezte a széthagyott ágyakat, falakat, szórakozóhelyeket, lepusztult bérházakat, a gesztusokat, arcokat, a cigarettákat a szájsarokban. Otthonosan, belső csendességgel szemlélődött a banális helyzetek, lényegtelen pillanatok, jelentéktelen tárgyak bizarr világában. Képi poézisének évtizedeken keresztül hangsúlyos eleme a jellegzetes „szürke ragyogás”, amely a derengő lágy szürke tónusvilágtól a kormos feketék változatos alkalmazásában öltött testet.    A 2006-os fotóhónapon aztán nagy meglepetésként hatott a Millenáris Parkban megrendezett Partik című tárlat. A felvételek témái: a fiatalok kedvenc kikapcsolódási formája, a hétvégi szórakozóhelyek tudatosan manipulált örömfogyasztása, a képmutatás parádéinak világa. Szilágyi Lenke fotóin a vizuális élményen túl érzékelhetőek a tomboló fények, a membránszaggató zene és a zsigeri borzongás kalandtúrája, az örömkeresés és az élvezetek mámorában való feloldódás anyaméhi állapota.   A Nessim Galéria mostani tárlata a Partik sorozat legemblematikusabb darabjai mellett a sorozat továbbgondolásával a nagyvárosi fényorgia révén, a fénytér víziószerű megnyílásával átfestett és átértelmezett jeleneteket és portrékat mutatja be. A kiállítótér másik felében fekete- fehér, nagyon közeli a portrék sora, a modellek szemére és az abból kiolvasható érzelmi tartalmakra koncentrál. Ezek a művész körül élő ismerős és ismeretlen embereknek, barátoknak vagy az aluljárókban hálóknak saját életükhöz vagy éppen másokhoz fűződő viszonyát ragadják meg érzékenyen és bátran.   Aki tudja Szilágyi Lenkéről, hogy a fotózáson kívül van még egy nagy szenvedélye, a hegymászás, nem lepődik meg különösképpen, hogy a Memoart Galériában a túrák során készített, az éggel összeérő hegytetőn készült felvételek láthatók. Maguk a képek témájukban nem különböznek az átlagkiránduló emlékképeitől, mégis a megörökített tájat, azon belül minden egyes szikladarabot átjár az alkotó hozzájuk fűződő személyes, meghitt kapcsolata.    Szilágyi Lenkét – egy sokat idézett vallomása szerint – azok a pillanatok foglalkoztatják, amikor „az idő megpihen és kitágul, más dimenziókat ölt, megül”. Ez a szemlélet hidat ver a két, teljesen eltérő koncepiójú kiállítás között, érzékelteti a látogató számára a közös pontot, amely nem más, mint az alkotó tekintete.  Viszonylag új képek, Nessim Galéria 2008. március 6-ig. Memoart Galéria 2008. február 18-ig.     Egy szigetlakó – szigetlakóknak   Rendkívüli zongorista debütál Magyarországon február 22-én, amikor a Zeneakadémián Keller András vezényletével, a Magyar Telekom Zenekar kíséretével Mozart két kolosszális, d-moll (K.466), illetve C-dúr (K. 467) zongoraversenyét adja elő. Jellemzésére elég, ha Ligeti György mondatát idézzük, melyet Bach A fúga művészete című művének megjelenésekor írt: „Ha csak egyetlen művet vihetnék magammal egy magányos szigetre, ezt a lemezt választanám, hogy elhagyatva, félholtan az éhségtől és szomjúságtól, ezt hallgathassam utolsó leheletemig”. De hát kicsoda az a művész, aki ilyen elragadtatott szavakra ihlette az egyéb nyilatkozataiban szerfölött szarkasztikus Ligetit?!   Jevgenyij Koroljov 1949- ben született Moszkvában, már tizenhét évesen eljátszotta Bach Das wohltemperierte Klavier című ciklusát, és ettől kezdve Bach-specialistának számított. Megnyerte az összes jelentős nemzetközi zongoraversenyt, aztán 1978-ban Hamburgban telepedett le, ahol jelenleg a Hochschule für Music und Theater professzora a zongoratanszéken. Ligeti szigetről írt, és talán nem véletlenül, ugyanis maga Koroljov is legkivált egy magányos sziget lakójára emlékeztet; nem sokat koncertezik, távol tartja magát a sztárparádéktól, és lemezt is keveset készít, CD-inek száma nem éri el a tucatot, ráadásul olyan kisebb kiadóknál publikál, mint a Tacet vagy a hänssler. Mindebben az immár Budapesten is istenként tisztelt Grigorij Szokolov rokona, noha – ellentétben nagy honfitársával – játéka távol áll bármiféle démonológiától, romantikus zaklatottságtól. Visszafogottsága ellenére lassan, de biztosan mégis meghódította a közönséget és a szakértőket: a tekintélyes német lap, a Fono Forum a 2001-es esztendőt egyenesen Koroljov-évként emlegeti.    Úgy tűnik, nincs különösebb titka. Talán csak a hűség a kottához, melyet minden beszámoló kiemel. De mit is jelent ez valójában? Ha A fúga művészete felvételt (Tacet, 2 CD, 1990) meghallgatjuk, világossá válik, hogy Koroljov alig valamit vett át az úgynevezett historikus, a korhű előadást erőltető iskola tanaiból, mely éppen a műhöz való hűség elvét tűzte zászlajára még az ötvenes években. A 7. és a 9. fúgában például olyan gyors tempót vesz, amely egy korhű, azaz Bach korabeli bármely billentyűs hangszeren elképzelhetetlen lett volna – Koroljov minden pillanatban kihasználja a hatalmas hangú Steinway zongora modern adottságait. Tárgyilagosság, végtelen világosság jellemzi ezt a felvételt, matematikai vagy inkább mértani rend, tisztaság, még a hajmeresztően bonyolult szólamvezetésben is megőrzött egyszerűség. Koroljov, mint Ligeti, Descartes követőjének bizonyul, nála minden akkord, minden hang tisztán és elkülönítetten szólal meg, de természetesen szerves összefüggésben az egész folyamat logikájával. Persze ahol kell, ő is szenvedélyes és túlfűtött, például Bach egyik „legromantikusabb” művében, az úgynevezett „kromatikus” d-moll fantázia és fúga elnevezésű darabban (hänssler, 2000).     Mozart-lemezt tudomásunk szerint még nem jelentetett meg. Többek közt ezért is várhatjuk oly felfokozott idegállapotban első budapesti fellépését.    – CSONT –

Különböző anyagokkal bevont arany nanorészecskék afféle műorrként használhatók: ahogy orrunk felismeri a szagokat, úgy azonosíthatók be segítségükkel a testfolyadékokban lévő fehérjék. Amerikai kutatók úgy gondolják: a felismerés új diagnosztikai eljárást tesz lehetővé.   Orrunkban sokféle receptor van, s ezek mind kismértékben eltérő módon reagálnak a beszívott levegőben lévő vegyületekre. Nem tartozik tehát minden egyes szaghoz más és más, specializált receptor. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a szagérzet az agyban sok receptor jeleinek kombinációjából áll össze, Vince Rotello, a Massachusettsi Egyetem munkatársa és csapata a Georgiai Műegyetem szakembereivel együtt dolgozva olyan készüléket fejlesztett ki, amely fehérjék kimutatására alkalmas.   Elektronikus orrot már korábban is szerkesztettek, ezek a készülékek azonban csak kis molekulák felismerésére voltak képesek. Most először nyílt mód nagyobb, összetettebb molekulák „kiszimatolására”.   A nanoorrban hat, arany nanorészecske- oldattal feltöltött receptor van. A 2 nanométer átmérőjű részecskékre az egyes receptorokban más és más bevonatot vittek fel. Bár a bevonatok kismértékben eltérő szerves molekulák, közös bennük, hogy nitrogénatomokat tartalmaznak.   Mi történik, ha testfolyadékot, például vérszérumot vezetünk a nanoorrba? A vizsgált anyagban oldott különböző fehérjék az egyes receptorokon más- és másféleképpen kötődnek. Egy adott fehérje több receptorhoz is tapadhat, de nem egyformán erősen kötődik a különböző bevonatokhoz. Mint kiderült, egy fehérje nagy biztonsággal azonosítható a hat receptorral szemben tanúsított „viselkedésmintája” alapján.   Hogyan lehet mérhetővé tenni ezt a viselkedést? A kutatók fluoreszkáló jelzőanyagot alkalmaztak erre a célra. A jelzőmolekulák is megtapadnak a receptorokon, a fehérjék azonban megkötődésükkor kiszorítják őket a helyükről. Minél több fluoreszkáló molekula szabadul el, annál erősebben fénylik az oldat. Az egyes receptorok fényereje pontosan mérhető és regisztrálható, s az adatok számítógépes feldolgozásával jól meghatározhatók az egyes fehérjékhez tartozó viselkedésminták.   Rotello és kollégái ötvenhat, véletlenszerűen kiválasztott fehérjével folytattak kísérleteket, s műorrukkal 96 százalékos biztonsággal azonosították őket. A kutatók szerint az eszköz jól segítheti betegségek felismerését. Észleli ugyanis, ha megbomlik a testfolyadékok szokásos fehérjeösszetétele, s figyelmeztetheti az orvost: „Valami furcsát érzek.” Rotello reményei szerint később egy-egy adott betegség, például bizonyos ráktípusok speciális „szagát” is meg tudják majd határozni. (Forrás: New Scientist) „Szívtipró” robothernyó   Működő szívbe fecskendezhetnek gyógyszert vagy festékanyagot, a szív leállítása nélkül végezhetnek közvetlenül a szerv felszínén méréseket, sőt hajthatnak végre bizonyos sebészeti beavatkozásokat azzal a robottal, amelyet a Carnegie Mellon Egyetemen fejleszt egy kutatócsoport. A vékony, hernyóra emlékeztető szerkezet bevezetéséhez nincs szükség nagy metszésre, elegendő egy parányi, a mellkas alatt nyitott lyuk, majd egy kis vágás a szívburkon, s az eszköz már meg is kezdheti útját a dobogó szív felszínén.   Hogyan képes erre a Heart- Landernek (szívreszálló egységnek) nevezett, körülbelül 2 centiméter hosszú robot? Láb helyett két tapadó-, pontosabban szívó koronggal dolgozik. Mindkét talpon 20-20 lyukat fúrtak, s a fölöttük lévő üreg a külvilágba futó vákuumvezetékre kapcsolódik. Az így kialakított tappancsok segítségével a hernyó stabilan megtapad a szív felületén. Hol az egyik, hol a másik talpban csökkentik a szívóhatást, s közben – ugyancsak a testen kívülről – drótokkal előretolják a mellső tappancsot, majd felzárkóztatják hozzá a hátsót.   Ily módon araszoló mozgást hoznak létre, amelynek során kanyarodni is tud a hernyó – ehhez a mellső tappancsot a drótokkal a megfelelő irányba el kell fordítani. A kívülről, motorokkal hajtott drótok révén a szerkezet percenként 18 centimétert is megtehet. A sebész lassan, botkormánnyal vezeti az eszközt, melynek mozgását röntgenképernyőn követi. Eddig sertésen próbálták ki a hernyót: a dobogó szívbe festékanyagot fecskendeztek, valamint pacemaker elektródát ültettek be. A kutatók úgy gondolják: egyes beavatkozásokat akár helyi érzéstelenítéssel is el lehet majd végezni.   Most azon dolgoznak a fejlesztők, hogy rádiós érzékelővel és kamerával szereljék fel a robothernyót. Elképzelésük szerint a HeartLander a rosszul működő szívszövet elölésével az aritmiát is gyógyíthatná.   (Forrás: Carnegie Mellon Egyetem, Számítógép-tudományi kar, Robottechnikai Intézet/) Online árverés   Hazai szakmatörténeti eseménynek volt nemrég virtuális színhelye a Marketline, a T-Online internetes piactere. Egy magánkórház úgy döntött, hogy webes árverés útján szerez be egy aneszteziológiai munkaállomást. Az intézmény először a hagyományos módon, papíron kért árajánlatokat a berendezésre. Ezután három ajánlattevőt zártkörű online beszerzési aukcióra hívott meg. Az 59 percig tartó árverés ideje alatt 32 licit érkezett. Végül a nyitó árhoz képest 19 százalékkal, a papíron kapott ajánlathoz képest pedig 32 százalékkal, több millió forinttal olcsóbban vásárolhatta meg a kórház a munkaállomást. Felbuzdulva a sikeren, az intézmény rendszeres ügyfele lett a Marketlinenak: az első aukció óta irodaszert, kardiológiai diagnosztikai berendezéseket, egyszer használatos műtéti izolációs termékeket és higiéniai eszközöket is vásárolt aukción.   A T-Online adatai szerint a vásárlók átlagosan 10-15 százalékos megtakarítást érhetnek el az online piactéren a hagyományos úton beérkezett legjobb ajánlataikhoz képest. A rendszer használatához csupán internet-hozzáférésre és email címre van szükség.   www.marketline.hu Tizenkétmillió font távgyógyításra   A brit egészségügyi minisztérium kihirdette annak a pályázatnak az eredményét, amelyet távgyógyító központok létesítésére és működtetésére írtak ki. Eszerint három vidéki körzet között osztják fel a kísérletre szánt, összesen 12 millió fontnyi keretet. Ez az eddigi legnagyobb kiterjedésű távgyógyítási projekt a szigetországban: a kijelölt területen mintegy egymilliónyian élnek. A program keretében csökkenteni akarják a receptek, az intézeti ápolásra szorulók, a váratlan kórházi beutalások és az elsősegély- ellátások számát. Mindennek érdekében több módszerrel is kísérleteznek. A cukorbetegeknek és vérnyomásproblémákkal küszködőknek távleolvasásra alkalmas műszereket adnak, s megmondják nekik: a weben hol kaphatnak tanácsot és segítséget. Távolból, illetve automatikus elektronikus eszközökkel próbálnak segíteni az időseknek és a fogyatékkal élőknek is. Így például érzékelőket szerelnek fel otthonukban, amelyek megfelelő esetben eloltják a lámpát vagy riasztást adnak, ha a beteg éjszaka felkel és nem tér vissza az ágyába.  (Forrás: eHealth Insider)