A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A derékfájás komplex fájdalom szindróma, kialakulásában a hagyományos nociceptív mechanizmusok mellett jelentős neuropáthiás és nociplasztikus komponensek is szerepet játszanak. A neuropáthiás fájdalom alul kezelt és alul diagnosztizált, ami kihívást jelent a hatékony kezelésben és jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

Az ország minden részéből érkeztek betegtársak és hozzátartozók, hogy egymást támogatva hívják fel önmagukra és egymásra a figyelmet az SM Világnap zászlóival.

A reumatoid artritisz hosszabb gyulladásos folyamat eredménye, amely végül krónikus, több ízületet érintő gyulladásos betegséggé alakul. Ahhoz, hogy minél hatékonyabban csökkentsük a gyulladást, vagy akár meg is előzzük a kialakulását, nagyon fontos, hogy a betegséget minél korábban felismerjük, és elkezdjük a megfelelő gyógyszeres kezelést.

Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György az Economxnak.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.

Cikkünkből kiderül, miért kell kiemelt figyelmet fordítanunk a nők depressziójának kezelésére.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.