Mára a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség, mondta Purebl György az Economxnak.

Az alábbi cikkben ismertetett egészség-gazdasági tanulmány a COVID-19 járvány mikrogazdasági negatív hatásaival, illetve azzal foglalkozik, miként kerülhetők el potenciálisan ezek a negatív hatások a betegség megelőzésére fordított intézkedésekkel.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó egészségügyi problémává váltak, nagyon nagy társadalmi-gazdasági terhet jelentenek, komoly szubjektív szenvedéssel járnak, és gyakran kapcsolódnak pszichológiai háttértényezőkkel.

Világszerte alvásproblémákat okoz a globális felmelegedés, különösen a nőket és a súlyos betegségekkel küzdő idős embereket viseli meg.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.

A magyar Pápai-Pariz Ferenc már 1690-ben leírta a Parkinson-kór (PK) négy alapvető tünetét, a remegést, az izommerevséget, a meglassultságot és a testtartási instabilitást [1]. került át az orvosi köztudatba [2].

Az ország minden részéből érkeztek sclerosis multiplex kórral élő betegek és hozzátartozók Debrecenbe, az Országos SM Napra.

Figyelembe véve, hogy a WHO Global Burden of Disease tanulmánya szerint a depresszió gyakorisága 1990 és 2013 között 53,4%-kal nőtt, és a betegség előfordulását a Covid-járvány tovább növelte, a depresszió prevalenciája drasztikusnak tekinthető.