A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
A primer központi idegrendszeri vasculitis ritka, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, amely az agy kis és közepes méretű ereit érinti, súlyos neurológiai károsodásokat okozva.
A sürgősségi ellátásban dolgozók számára elengedhetetlen, hogy átfogó ismeretekkel rendelkezzenek az agyi érkatasztrófák leggyakoribb formáinak pre- és intrahospitális kezeléséről, miközben a betegközpontú és sürgősségi szemléletet tükröző megközelítést alkalmazzák.
A 2025-ös Kanadai Neurológiai Tudományos Kongresszuson elhangzottak szerint nem kell elhalasztanunk a várandósok migrénjének kezelését, írja az OTSZ Online.
A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.
A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.
A migrén az életet megkeserítő, az életminőséget jelentősen rontó neurológiai betegség. Előfordulási gyakoriságánál fogva mintegy egy milliárd migrénes él világszerte, hazánkban számuk 1,2 millió főre tehető.