Szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.

A migrén az életet megkeserítő, az életminőséget jelentősen rontó neurológiai betegség. Előfordulási gyakoriságánál fogva mintegy egy milliárd migrénes él világszerte, hazánkban számuk 1,2 millió főre tehető.

Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leggyakoribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a férfiak egyharmadát érinti élete során. Negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre. A legtöbb esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

A fejfájás a leggyakoribb panaszok közé tartozik. Kóreredet szempontjából önálló fejfájásokat és más betegségek következtében megjelenő (tüneti) fejfájásokat különítünk el. Az önálló fejfájások a szerkezetileg ép idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki; legfontosabb képviselőjük a migrén.

Továbbképzésünkben a neurológiai szakterülethez kapcsolódó fontos, gyakorlati szempontból is lényeges ismereteket tartalmazó összefoglalókat olvashatnak, amelyekkel kreditpontokat szerezhetnek a félév zárultával.

Jelentős terhekkel ró a gazdaságra és a társadalomra a migrén, és ezek messze túlmutatnak a kezelés költségein – írja a Qubit.

A tenziós típusú fejfájás a leggyakoribb elsődleges fejfájásbetegség és egyben a leggyakoribb neurológiai kórkép világszerte. Patomechanizmusa nem teljesen tisztázott, genetikai, perifériás és centrális mechanizmusok állhatnak a betegség hátterében.

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.