A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A menopauzával kapcsolatos, mélyen gyökerező tabuk ledöntését, a munkahelyi érzékenyítést és az orvosszakmai szemléletváltást tűzte ki célul a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas 2026 áprilisában induló „Agent Menopause” kampánya.
A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.
Egyetlen éjszaka alvásfiziológiai adatai alapján több mint százféle betegség későbbi kialakulásának kockázatát képes előre jelezni a SleepFM nevű modell.
Az orvosok mintegy fele mutat depressziós tüneteket, ami strukturális okokra vezethető vissza, ezért a problémára rendszerszinten kell tekinteni. Többek között ez is elhangzott a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) kongresszusán, ahol az orvosok mentális egészsége került górcső alá.
A metabolikus neuropszichiátriai terápiák a hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési eszköztár kiegészítéseként új intervenciós modalitásokat kínálnak a metabolikusan aktív gyógyszerelés bevonása mellett a diétás ketózis, a terápiás böjtkezelések, az irányított testedzés és a kontrollált étrend-kiegészítés alkalmazásával.
Súlyos nehézségekkel nézünk szembe. A szakemberek hiánya, a pszichiátriai ellátás létesítményeinek az elmaradása az egészségügy többi részéhez képest, az infrastruktúrának a minősége jelent komoly gondot – nyilatkozta lapunknak dr. Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Klinikailag jelentős, 8% körüli különbséget figyeltek meg az egészséges és a szorongásos zavarokban szenvedő betegek prefrontális kérgében mérhető kolinszint között.