A depresszió oka a szánkban keresendő?
Szájüregünk állapota közvetlen hatással lehet a mentális egészségünkre. Lehetséges, hogy a depresszió elleni harc nem a pszichológusnál, hanem a fogorvosi székben kezdődik? Az RTL.hu információja.
A tudomány régóta tudja, hogy a testünk nem különálló „szigetekből” áll, de az elmúlt években a figyelem középpontjába egy eddig méltatlanul elhanyagolt terület került: az orális mikrobiom. Ez a szánkban élő több milliárd baktérium, gomba és vírus összetett ökoszisztémája, amely – mint kiderült – nemcsak a lyukas fogakért felelős, hanem egyfajta "gyorsforgalmi utat" képez az agyunk felé, írja a lap, jelezve: a legújabb vizsgálatok szerint a rossz szájhigiénia és a fogágybetegségek (például az ínygyulladás) szoros statisztikai összefüggést mutatnak a klinikai depresszióval.
A kutatók azt vették észre, hogy a depresszióval küzdő betegek szájüregében gyakran felborul az egyensúly: a jótékony baktériumok száma lecsökken, míg a gyulladást okozó kórokozók elszaporodnak. Arra is fény derült, hogy a szájban burjánzó gyulladásos folyamatok kémiai jeleket küldenek az agynak, ami felerősítheti a mentális zavarok tüneteit.
A mechanizmus hátterében a szisztémás gyulladás áll. Amikor az ínyünk begyullad, a szájnyálkahártya áteresztőbbé válik. Ilyenkor a káros baktériumok és az általuk termelt toxinok bejutnak a véráramba. Ez a folyamat aktiválja az immunrendszert, ami gyulladáskeltő fehérjéket, citokineket termel. Ezek képesek átjutni a vér-agy gáton, és megzavarni az agy kémiáját. Befolyásolják a szerotonin és a dopamin szintjét, azokat a boldogsághormonokat, amelyek hiánya a depresszió és a szorongás legfőbb kiváltója.
Mint a lap írja: az emésztőrendszer a szánkban kezdődik. Ha a "bejáratnál" káosz uralkodik, az az egész rendszerre kihat. Egy nagyszabású brit kutatás, amelyben több tízezer ember adatait elemezték, kimutatta, hogy a fogínybetegséggel küzdők körében 37%-kal magasabb a mentális betegségek kialakulásának kockázata.
