A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A menopauzával kapcsolatos, mélyen gyökerező tabuk ledöntését, a munkahelyi érzékenyítést és az orvosszakmai szemléletváltást tűzte ki célul a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas 2026 áprilisában induló „Agent Menopause” kampánya.
A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.
Szomorú tény, hogy az időskorúak leggyakrabban demencia miatt szorulnak a családtagjaik segítségére. Az egészségügyi szakemberek szerepe sokrétű: a demencia megelőzése, szűrése és az érintettekkel való terápiás együttműködés mellett fontos a betegek és hozzátartozóik edukációja, támogatása – mind a megelőzést, mind az állapot felismerését, mind pedig annak kezelését illetően.
A közelmúltban több nagyszabású tanulmány is vizsgálta a digitális eszközhasználat és a kiskorúak egészségi állapota közötti korrelációt, írja a Portfolio.
Az otthonukhoz kötött, egyedül élő időskorúak elszigeteltségének, magányosságának javítását célzó programot több államban is tesztelik az Egyesült Államokban.