Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

Ez a betegség eddig életük végéig tartó rendszeres vérátömlesztéseket igényelt, de most egy új módszer megváltoztathatja mindezt, közölte a Pénzcentrum.

A jelen összefoglaló célja iránymutatást adni a fenyegető koraszülés és a koraszülés diagnózisát, prevencióját és kezelését illetően, figyelembe véve a hazai sajátosságokat.

A polycystás ovarium szindróma (PCOS) egy endokrin és metabolikus kórállapot, mely a praemenopausalis korú nők akár 20%-át is érintheti. A betegség etiológiája többtényezős és jórészt feltáratlan. A tünetegyüttes jellemzője a hyperandrogenismus, valamint a petefészkek működészavara és polycystás morfológiája (PCOM, polycystic ovarian morphology).

Kezelhetetlensége miatt a veleszületett gerincvelői izomsorvadás több évtizeden át „árva” betegségnek számított, azonban a betegségmódosító gyógyszerek forgalomba kerülésével a 21. század új perspektívát hozott.

Egy német és kanadai egyetemek szakembereiből álló kutatócsoport a Science folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egerekben sikerült az infarktust követő szívizom-károsodásokat helyreállítani a sejtek újraprogramozásával.

A marylandi Bethesda Nemzeti Szív-, Tüdő és Hematológiai Intézetének kutatócsoportja olyan új génterápiás eljárásról számolt be, melynek segítségével hatékonyabban vehető fel a küzdelem a sarlósejtes anémia ellen.

A betegség számos formája létezik, ezért a bőséges vérzéssel jelentkező nőknél ilyen irányú kivizsgálás is szükséges.

A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló” sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet. Gilicze Bálint írása.