Egy kiterjedt irodalmi áttekintés szerint látszanak ugyan bizonyos előnyei a bioélelmiszerek fogyasztásának, de az ok-okozati összefüggés egyelőre nem bizonyítható.
A világon 537 millió felnőtt (20–79 éves) él cukorbetegségben. Ez a szám az előrejelzések szerint 2030-ra 643 millióra, 2045-re pedig 783 millióra emelkedik. A cukorbetegség 6,7 millió halálesetért volt felelős 2021-ben. Cukorbetegség miatt 5 másodpercenként hal meg egy beteg. A cukorbetegség ekkor legalább 966 milliárd dollárnyi egészségügyi kiadást okozott – ez 316%-os növekedés az elmúlt 15 évben.
Napjainkban, amikor az elhízás egyre égetőbb népegészségügyi problémaként jelenik meg, gyakran az alultápláltság témája marginális kérdésként tűnik fel a mindennapi orvosi gyakorlatban, többek között az apellátásban is.
Medical Online >> Hypothyreosis az aluldiagnosztizált betegség
2020-07-16
Hypothyreosisnak nevezzük azt a szindrómát, amikor a pajzsmirigy nem képes megfelelő mennyiségű pajzsmirigyhormon termelésére, vagy egyáltalán nem működik.
Magyarországon mintegy 1200 gyermeket érint a vesekövesség, amelynek gyakorisága az elmúlt 20 évben 10-15 százalékkal emelkedett – olvasható a semmelweis.hu-n.
A vizeletvizsgálat felbecsülhetetlen segítséget nyújt az urológiai betegségek tisztázásában, egyben a szisztémás betegségek renális manifesztációira is felhívhatja a klinikus figyelmét.
A gyomorszekréció élettani hatásaiból következően a gyomorsav-elválasztás csökkentése végett alkalmazott hosszú hatású protonpumpagátló- (PPI-) kezelés befolyásolhatja a zsírok, a zsíroldékony vitaminok, a kalcium, a magnézium és a cink, illetve a vas felszívódását.
Hol a helye a táplálkozástudománynak?
Ha feltesszük a kérdést, hol a helye napjainkban a korszerű gyógyeljárások között a dietetikának, előbb meg kell határoznunk a dietetika célját. Ez pedig egyértelműen a betegségekhez társuló anyagcserezavarok korrigálása vagy kivédése, ami többféle dietoterápiás eljárást foglal magában, mert „minden kórállapot a beteg testére szabott egyéni diétát követel meg” (Hippokratész). A dietoterápia, más tudományágakhoz hasonlóan, állandóan fejlődik. A diagnosztikai módszerek, az élelmiszer-tudomány és az intermedier anyacsere- vizsgálatok rohamos fejlődése újabb és újabb szempontokra hívják fel a figyelmet, ezek pedig újabb és újabb dietoterápiák bevezetését teszik szükségessé. Vizsgálatainkban nyilvánvalóvá vált, hogy a mai alacsony gabona eredetű élelmirost-fogyasztás mellett, ami számos betegségben (divertikulózis, vatagbéldaganat stb.) oki tényezőként is szerepel, szoros összefüggés mutatható ki az alacsony élelmirost-, és az alacsony kálium-, magnézium-, cink- és mangántartalom között. A kiőrlés folyamán nemcsak ezek az életfontos ásványi anyagok vesznek el, hanem olyan szterinek is, mint a sztigamaszterin, a béta-szitoszterin, a kampaszterin, amelyek a sejthártyába épülve a sejtek átjárhatóságának stabilitását biztosítják. Ezért a korszerű dietoterápiában a táplálkozási piramis alapját képező gabonafélékből csak a teljes őrlésűek maradhatnak. A fehér lisztből készült termékek felkerülnek a piramis csúcsába, a mérsékelten ajánlható élelmiszerek közé.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?