A fertőző betegségek diagnosztizálása nagyban hasonlít a rendőrök és a nyomozók munkájához. Az ügy megoldásához a vizsgálónak – a helyszínen levő bizonyítékokra támaszkodva – fel kell fednie a bűnöst. A bűnügyi történetek kedvelői azonban jól tudják, hogy a tettes nem az elkövetés eszközével a kezében várja a helyszínen üldözőit. A bűnügy megoldásához általában fáradságos munkával kell összegyűjteni a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat.

Sinusitis, tbc vagy rák A nyaki lymphadenomegalia nem számít ritkaságnak, és általában ártalmatlan betegség tünete, azonban nem hagyható kivizsgálás nélkül. Azt, hogy banális fertőzés okozta, csak a fertőzés sikeres kezelése után mondhatjuk ki, máskülönben ugyanis – idősebb betegeknél egyre nagyobb eséllyel fellépő – életveszélyes daganat diagnosztizálását mulaszthatjuk el. Kórosnak számít az a nyirokcsomó, amely kemény, környezetéhez rögzül, vagy 1,5 centiméternél nagyobb. Legtöbbször persze fül-orr-gégészeti fertőzések (például sinusitis vagy pharyngitis) miatti reaktív lymphadenopathia áll a duzzanat hátterében, írják közleményükben a Philadelphiai Orvostudományi Egyetem kutatói. Infekcióra utalnak az akut tünetek, így a láz, a torokfájás és a köhögés, illetve az anamnézisben szereplő utazás, feji trauma, rovarcsípés és állatokkal való szorosabb kontaktus. Egyetlen, nem fájdalmas, megnagyobbodott nyirokcsomó idős betegeknél tuberculosis gyanúját keltheti, gyermekeknél valószínűbb az atípusos mycobacterium-fertőzés. A macskakarmolási betegség is okozhat lymphadenomegaliát hónapokkal a sérülés után. Amennyiben az anamnézis és a fizikális státus gyulladásra utal, dönthetünk, hogy kivárjuk a fertőzés spontán lefolyását, vagy – ha baktériumfertőzésre gyanakszunk – 1-2 hétig széles spektrumú antibiotikumot adunk.