Többségében elégedetlenek saját teljesítményükkel a szakmai kollégiumok vezetői, ám úgy vélik: nem rajtuk múlt, hogy a folyamatosan változó politikai közegben nem tudták szakértelmüket a kormány reformelképzeléseinek szolgálatába állítani. Összeállításunkban a leköszönő kollégiumi elnököket arra kértük, válaszoljanak az általunk feltett alábbi három kérdésre. Most a nőgyógyászati, a háziorvostani és a rehabilitációs kollégium elnökeinek válaszát olvashatják el.

A férfiak 60 százaléka kipróbálná a számukra készülő megtermékenyítésgátló tablettát – derült ki 9000 megkérdezett válaszaiból. A négy kontinens kilenc országában zajlott felmérésben a válaszadók indokai között a fogamzásgátlás felelősségének megosztása, az óvszerrel és a művi meddővé tétellel szembeni alternatívák keresése szerepel. A jelenleg folyó kutatási irányok közül a négy legígéretesebbet mutatjuk be. Mechanikus elven működő és visszafordíthatónak tűnő – a vasectomiánál kevésbé drasztikus – férfi megtermékenyítésgátló módszerrel kísérleteznek az Egyesült Államokban. A herén ejtett kis metszésből az ondóvezetékbe egy apró szilikondugót (intra vas device, IVD) juttatnak, amely elzárja a spermiumok útját. Az önkéntesekkel végzett előzetes vizsgálatok szerint az igény esetén könnyen eltávolítható eszköz kivételekor a fogamzóképesség visszatér. Az még nem egyértelmű, hogy teljes mértékű regenerálódásra számíthatunk- e, vagy – mint a vasectomiánál – a beavatkozás elvégzésétől eltelt idővel arányosan csökken a nemzőképesség. Ennek tisztázására két éven át tanulmányozzák majd az IVD-t olyan férfiak esetében, akik egyébként vasectomiára készültek.  Az ejakuláció felfüggesztése  A gyógyszeres próbálkozások többfélék. Az ondóvezeték simaizomzatának működését, így az ejakulációt megakadályozva fejt ki fogamzásgátló hatást a Kings College London kutatói által kifejlesztett szer. Az ötletet az az évtizedes megfigyelés adta, hogy bizonyos vérnyomáscsökkentő szerek és antipszichotikumok esetében mellékhatásként ejakulációképtelenség jelentkezik. Emberi szövetmintákon végzett vizsgálatok során sikerült azonosítani a vas deferens hosszanti simaizomzatának összehúzódását gátló vegyületeket. Ezekkel a közeljövőben megkezdődnek az állat- és humán kísérletek, a kutatók reményei szerint öt éven belül valódi gyógyszer lehet belőle. Egyes elképzelések szerint a nők orális antikoncipienseihez hasonlóan naponta egyszer kellene majd szedni, de elképzelhető, hogy elegendő lesz bevenni a szexuális aktus előtt néhány órával. Nagy előnyének tűnik, hogy nem a hormonrendszerre hat, így a férfi termékenysége a szer elhagyását követő napon visszatérhet. Dr. Allan Pacey, a British Fertility Society tiszteletbeli titkára azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ondóvezetékben rekedt ondósejtek megjelenhetnek a vizeletben, majd a húgycsőben, ami kis eséllyel ugyan, de mégiscsak nem kívánt terhességekhez vezethet.  Sejtkapcsolatgátlás A spermiumok érésének gátlásával próbálkozik a Center For Biomedical Research New York-i munkacsoportja. Az inaktivált – így csak hordozóként funkcionáló – folliculusstimuláló hormonhoz (FSH) kötött adjudin nevű molekula megakadályozza a Sertolisejt és a spermium kapcsolódását – ez a sejt–sejt kapcsolat elengedhetetlen a spermium éréséhez. A szerrel jelenleg állatkísérletek folynak: a teljes, de visszafordíthatónak bizonyult terméketlenség már egyszeri, alacsony dózisok mellett kialakult és mellékhatásokat sem tapasztaltak. Bár további vizsgálatokat igényel, hogy emberben is működik-e (hiszen a megcélzott sejtkapcsolatok emberben és állatokban biokémiailag nem feltétlenül egyeznek), a kutatók bizakodnak. Ennek a szernek is nagy előnye lenne, hogy nem avatkozik bele a here hormontermelésébe.  Hormonok  Nem reménytelen azonban a hormonális megközelítés sem. Bőrön át naponta bevitt tesztoszterongél és háromhavonkénti depó medroxi- progeszteron-acetát injekció együttes alkalmazása teljes mértékben megszünteti a spermiumtermelést a University of Washington in Seattle kutatóinak eredményei szerint (J Clin Endocrinol Metab 2006;91:4374–80). Negyvennégy, 18–55 éves egészséges férfi kapta 24 héten át a fenti kombinációt kéthetente GnRH analóg acylinnel kiegészítve vagy anélkül. A spermatogenezis alakulását a résztvevők ondómintái alapján követték. A spermiumszám mindkét csoportban közel azonos mértékben, drasztikus módon csökkent. Bár a hosszú távon alkalmazott tesztoszterongéllel kapcsolatban eddig nem merültek fel mellékhatások, nem tudjuk például, hogyan hat a különböző lipidek vérszintjére, illetve a prosztatára – ezt további vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Az ondóvezeték átvágása A körülbelül fél méter hosszú ondóvezetékek lekötése és átvágása (vasectomia) lényegében egyidős a nők hormonális fogamzásgátlásával. A kis beavatkozást jelentő műtét nagyon ígéretes, hatására lényegében csak a spermiumok tűnnek el az ondóból, mégsem 100 százalékos a biztonsága: a beavatkozás utáni első évben ezer pár közül kettőnél bekövetkezik a terhesség. Némi türelemmel ez is elkerülhető, ugyanis az átvágástól disztálisan néhány hónapig spermiumok maradhatnak az ondóvezetékben – ebben az időszakban tehát még védekezni kell. A műtétnek van már „szikementes”, valóban ambulanter változata is: a herezacskóba beszúrt, csáklyaszerűen működő speciális tűvel kihúzzák az ondóvezetékeket, majd két lekötés közötti rövid szakaszukat kimetszik. Ez a beavatkozás még a petevezeték lekötésénél is egyszerűbb. Az operáció térítésköteles, és a megfontolt döntés érdekében leghamarabb csak a jelentkezés után három hónappal végzik el. PROF. DR. BERÉNYI MIHÁLY

Változó jogszabályok Bár a kormány szerint 2007 az egyensúly, a reformok és a fejlesztés éve lesz, az egészségügyben sokan szorongással léptek az új esztendőbe. Az intézményrendszer átalakításának megkezdése mellett számos, az ágazatot érintő jogszabály megváltozott, amelyek az egészségügyi dolgozók, a gyógyszergyártók és a betegek számára is anyagi nehézséget jelenthetnek. Tizenhat évnyi halogatás után az egészségügyi reform vitatottan, de elkezdődött, amit számos jogszabályi változás is jelez. A kormány rohamléptekkel, tavaly novemberben terjesztette az Országgyűlés elé az átalakítást megalapozó öt reformtörvényt. Ezek mindegyikét elfogadta a parlament, aláírta a köztársasági elnök, ám több szervezet Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a jogorvoslat lehetőségét. Kamarai tagság Az egyik elsőként elfogadott törvény az egészségügyben működő szakmai kamarák eddigi létét annulálta azzal, hogy a továbbiakban önkéntessé teszi a tagságot. Az orvosok január elsejétől március 31-ig az országos elnökséghez írt írásbeli nyilatkozatban kérhetik a korábban kötelezően előírt tagságuk fenntartását. Ellenkező esetben az április elsejével automatikusan megszűnik. A törvény legnagyobbrészt április elsejétől hatályos. Ugyanakkor a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Gyógyszerész Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara etikai, fegyelmi bizottságainak a 2007. január 31-én folyamatban lévő etikai eljárásokat azok folytatása nélkül, február 28-ig meg kell szüntetniük. Az egészségügyi törvény módosítása nyomán országos, illetve megyei etikai tanácsokat hoznak létre; előbbi első ülését június elejéig összehívják. A kamarai szervek, illetve a tisztségviselők megbízatása április elején megszűnik, az országos elnökség azonban az alakuló közgyűlésig, legkésőbb május 31-ig tovább működik. Gyógyszerügy Az egyes rendelkezésektől eltekintve a december végétől hatályos gyógyszergazdaságossági törvény értelmében a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendelő orvosnak tájékoztatnia kell a beteget az azonos hatóanyagú, illetve hasonló terápiás hatású, olcsóbb termékről. A betegnek aláírásával bizonyítania is kell, hogy részletes tájékoztatást kapott arról, melyik a betegsége gyógyítására alkalmas, azonos hatóanyagú orvosságok közül a legolcsóbb – akkor is, ha nem azt kéri. Az egészségbiztosító az ígéretek szerint a korábbinál szigorúbban ellenőrzi, hogy betartják-e az új jogszabályt. Ha egy orvos az átlagnál kiugróan több drága gyógyszert ír fel, és azt nem indokolja, pénzbüntetésre számíthat. A gyógyszergyártókat – valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszerük után – a forgalmi adatok alapján járó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére – 12 százalékos befizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség nem vonatkozik azon meghatározott (fix) csoportban lévő gyógyszerekre, amelyek termelői ára a referenciagyógyszer termelői áránál legalább 15 százalékkal alacsonyabb, de nem kell fizetni a különkeretes gyógyszerekre kifizetett támogatás után, valamint az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek a rájuk irányadó tb-támogatási mérték feletti támogatási összege után sem. Kedvezményben részesülnek a forgalomba hozatali engedély jogosultjai, ha vállalják, hogy csökkentik a termelői árat és a gyógyszereket legalább három évig a csökkentett áron forgalmazzák. Ugyancsak befizetési kötelezettség terheli a gyártókat az ismertetést végző, náluk munkaviszonyban álló személyek után: gyógyszerismertetés esetén személyenként, évente ötmillió, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forint. A korábbinál szigorúbb szabályok lépnek életbe a gyógyszerismertetés, -reklámozás, -promóció terén is. A törvény szövege alapján az ismertető tevékenységet végző a gyógyszerek, illetve a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak legfeljebb „csekély értékű” ajándékot, anyagi előnyt vagy más természetbeni juttatást adhat, „pénzbeli juttatást vagy előnyt semmilyen módon nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet”. A termékek bemutatását segítő rendezvényeken „a vendéglátásnak ésszerű mértékűnek és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie”. Természetbeni támogatás nyújtható szakmai rendezvényen, tanfolyamon történő részvételre, kizárólag az azzal összefüggésben felmerülő kiadások (utazási és szállásköltség, részvételi díj) fedezetére. A gyógyszer-nagykereskedők valamennyi általuk forgalmazott közfinanszírozásban részesülő gyógyszer után a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömegének 2,5 százalékát fizetik. A nagy forgalmú patikáknak éves árréstömegük után szolidaritási díjat kell fizetniük. Amennyiben ez az összeg 30 és 50 millió forint közötti egy évben, akkor a befizetendő díj éves árréstömegük fél százaléka. Ötven és 75 millió forint között 250 000 forint és az 50 millió forint feletti rész egy százaléka, 75 milliónál nagyobb árrés esetén pedig 500 000 forint és a 75 000 001 forint feletti rész két százaléka. A betegek számára könnyebbséget jelenthet, hogy patikán kívül is hozzájuthatnak egyes nem vényköteles gyógyszerekhez azokon a helyeken, amelyek az árusításra engedéllyel rendelkeznek. Hozzá kell szokniuk ugyanakkor, hogy a közgyógyellátottak és egyes betegségekben szenvedők kivételével az eddig százszázalékos tb-támogatással kapott gyógyszerekért is 300 forintos térítési díjat kérnek tőlük. A 300 forintos díjat egy időben vezették be a gyógyszerár-támogatási kulcsok megváltozásával: január 15-én. Ettől a naptól az eddig 90 százalékos támogatási kulcs 85-re, a 70 százalékos 55-re, míg az 50 százalékos támogatási mérték 25-re csökkent, ami a január eleji szokásos áremelés mellett lényegében második áremelést jelent. Átalakuló ellátás Az idén felálló Egészségbiztosítási Felügyelet mintegy egészségügyi fogyasztóvédelmi hivatalként őrködik majd az ellátás minősége fölött; honlapján közzéteszi a központi várólistákat, az intézmények értékelését és az ott kért árakat. Életbe léptek viszont már az egészségbiztosítási törvényben megszabott csomagok kialakításáról szóló rendelkezések. Bár még számos, elsősorban technikai jellegű kérdés megválaszolásra vár, február 15-től hatályos a vizit-, illetve a kórházi napidíjról szóló rendelkezés, és július elsejéig fokozatosan lép életbe a kórházfejlesztési törvény. Az ellátórendszerben négy szintet alakítanak ki: 39 intézmény kiemelt kórházként működik; lesznek területi intézmények, járóbetegközpontok és kapuőrként a háziorvosi praxisok. A struktúra átalakításáról szóló törvény január 1-jei hatályba lépését követő nyolcadik napon az egészségügyi miniszter eljuttatta a regionális egészségügyi tanácsokhoz a régiókra vonatkozó kapacitási javaslatait (cikkünket lásd az 1., 5. oldalon). Az új finanszírozási szerződéseket 2007. március 31-ig kötik meg. Művi meddővé tétel Köztes megoldást fogadott el a parlament a sokak által vitatott művi meddővé tétellel kapcsolatban. A nem egészségügyi indok alapján kért beavatkozást nem finanszírozza a biztosító. A műtét 18 éves kortól végezhető el, de 26 éves korig csak szigorúbb feltételek mellett. A kérelem benyújtásakor az orvos szóban és írásban tájékoztatást ad a fogamzásgátlás egyéb lehetőségeiről, a beavatkozás jellegéről, kockázatairól és következményeiről. A tájékoztatás után fél évvel a 26 évnél nem idősebb fiatalnak újra nyilatkoznia kell arról, fenntartja-e kérelmét. A beavatkozás újabb hat hónap után végezhető el. Azoknak, akik betöltötték 26. életévüket, a tájékoztatást követő három hónap elteltével kell ismételten nyilatkozniuk; három hónap múlva a beavatkozás elvégezhető. A művi meddővé tétellel kapcsolatos szabályozást ugyanakkor újra napirendjére kell tűznie az Országgyűlésnek. Az Összefogás a Magyar Családokért nevű társadalmi szervezet népszavazási kezdeményezésére ugyanis több mint ötvenezer aláírás gyűlt össze – az Országos Választási Bizottság erről levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.

Új alapokra helyezi az egészségügyet az a törvényjavaslat, amely a várólisták, a beutalási rend, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetése és a művi meddővé tétel szabályozása mellett arról is rendelkezik, milyen szolgáltatások járnak minden hazánkban tartózkodónak térítésmentesen, mi kerül a biztosítási csomagba, s mely szolgáltatásokért kell januártól fizetniük a biztosítottaknak is. Az új rendelkezések bevezetése több jogszabály, így például az egészségbiztosítási, az egészségügyi és a szociális törvény módosítását igényli.Az elképzelések szerint az alapcsomag részeként az egészségbiztosító állja minden hazánkban tartózkodó személy számára a mentést, az életmentő beavatkozást, a járványügyi ellátások közül a kötelező védőoltás, a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat, a kötelező orvosi vizsgálat, a járványügyi elkülönítés, fertőző betegként pedig a szállítás költségeit. A központi költségvetés biztosít forrást a többi közt a várandós és gyermekágyas anya gondozására, az ő és magzata egészségi állapotát biztosító szűrővizsgálatokra, vérellátásra, egészségfejlesztésre és egészségnevelésre, valamint katasztrófaegészségügyre. A parlamentnek benyújtott második reformtörvény szerint 2007 januárjától nem az egészségbiztosítási alap (és nem is a költségvetés) terhére vehetők igénybe a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatások – ha azok nem a biztosított foglalkozási megbetegedése, üzemi balesete miatt váltak szükségessé. Fizetősek a külön jogszabályban elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és a szakvéleményezés, kivéve, ha azokra társadalombiztosítási kedvezmény, szociális juttatás, kedvezményre való jogosultság megállapítása miatt van szükség. Ugyancsak az állampolgár pénztárcáját terheli majd, ha különösen veszélyes, extrém sportok űzése miatt szenved balesetet, miként a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása is térítésköteles lesz. Pénzbe kerülnek a kizárólag esztétikai céllal végzett beavatkozások vagy rekreációs szolgáltatások, a szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátások. Nem az E-alapot terheli az sem, ha valaki olyan beavatkozást végeztet, amely megváltoztatja külső nemi jellegét. Fizetni kell a járművezetői alkalmassági vizsgálatokért, a lőfegyvertartási alkalmassági vizsgálatokért, látlelet kiadásáért, a nem kötelező védőoltásokért, a detoxikálásért, az alkohol és kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett vérvizsgálatokért, a biztosított kísérőjének a szolgáltató által nyújtott szállásért és étkezésért, valamint akkor, ha a biztosítottnál olyan gyógyszert, eljárást, gyógyászati segédeszközt alkalmaznak, amelyet egyelőre nem finanszíroz az egészségbiztosítás. Részleges térítést az egészségbiztosítási törvény szerint fogpótlásnál kell fizetni, akkor, ha valaki beutaló nélkül vesz igénybe egy szolgáltatást úgy, hogy az nem indokolt, illetve akkor, ha a javasolttól eltérő helyen jelentkezik gyógykezelésre. A biztosított által fizetett részleges térítési díj mértéke az intézmény által a biztosítótól kapott finanszírozás 30 százaléka lehet, a végrehajtási utasításnak számító kormányrendelet-tervezet szerint ennek összege azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot. Új elem a törvénytervezetben, hogy fogpótlás esetén a biztosítottat terhelő térítési díjat 15 százalékkal csökkenteni kell, ha a biztosított részt vett időszakos fogászati szűrővizsgálaton. Korábban az egészségbiztosítási törvény úgy rendelkezett, hogy a térítési díjat 10 százalékkal növelhették, ha a páciens nem vett részt szűrésen. Az eddig is létező egészségügyi hotelszolgáltatások terén is lesznek változások. A biztosított térítési díj ellenében jogosult az állapota által nem indokolt, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre. Az intézmény azonban csak akkor nyújthat ilyen szolgáltatást, ha a biztosított az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe veheti és a szolgáltató e többletszolgáltatás mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani. A törvény megfogalmazása szerint a nem az E-alap terhére igénybe vehető ellátások körét „az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg”. Egyelőre nem világos azonban, hogy ez eddig még nem ismertetett új kormányzati struktúrát jelente, avagy a jogszabály-előkészítés pontatlanságára vezethető vissza. (Lásd Szavazógépezet című írásunkat!)