Több orvos és egészségügyi vállalkozás kijátszotta a kártérítési kötelezettségét az elmúlt években, derül ki a 24.hu összeállításából.

A Pénzcentrum szerint a 30 millió forint alatti perek csak a járásbíróságokon indulhatnak, és ezek az ügyek nem kerülnek be az OKFŐ adatbázisába.

Központi Pertámogatási Rendszert hoznak létre az Országos Kórházi Főigazgatóságon, ahol immár pontosan ki tudják számítani, hány orvosra vagy nővérre van szükség egy-egy ellátóhelyen – derült ki a Magyar Kórházszövetség XXXVII. Kongresszusán, ahol az intézmények minőségértékelésének adatairól is beszámoltak.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy kisfiú tragikus halála kapcsán közli Álmos Péter elnök és Hegedűs Zsolt ortopédsebész írását.

A bioetikust független szakértőként kérdezte Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága, amikor Karsai Dániel beadványát tárgyalta.

Az átlagfinanszírozás védőernyője alatt az intézményeknek lehetőségük lett volna az akut pénzügyi problémáik rendezésére, de ezt az ötletet az országos kórházi főigazgató, Révész János nem tudta elfogadtatni az ágazatvezetéssel.

Az orvosi műhibaperekről, büntetőjogi felelősségről az Index kérdezte dr. Varga-Orvos Zoltán orvos-ügyvédet, egészségügyi szakjogászt.

Szakértők becslése szerint évi több száz műhibaper zajlik itthon, és megjelentek a százmillió forintot meghaladó követelések, írja az Economx.

Sokan úgy vélik, hogy a betegek aláírását igénylő orvosi papírokat nem lehet digitalizálni, mert az elektronikus dokumentumok nem hitelesek.

Kizárólag az egészségkárosodásból eredően felmerült többletköltséget kell megtéríteniük a kórházaknak, nem a fogyatékkal született gyermek felnevelésének összes költségét – áll a Kúria legfrissebb jogegységi határozatában.