A nem alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) prevalenciája gyorsan növekszik. Napjainkban ez a leggyakoribb májbetegség, amely a világ népességének egynegyedét érinti, és rendszeresen együtt jár olyan anyagcserezavarokkal, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, elhízás és kardiovaszkuláris betegségek.

Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

A Friedreich-ataxia (FA) a leggyakoribb öröklött ataxia. A korai tünetek jellemzően a gyermekkorban jelentkeznek. Tipikus tünet a koordináció fokozatos elvesztése, az izomgyengeség és a fáradtság. A betegség előrehaladtával az FA-val élők látásromlást, halláskárosodást is tapasztalhatnak, beszéd- és nyelési problémák, cukorbetegség, gerincferdülés és súlyos szívbetegségek is felléphetnek. Sok FA-ban szenvedő beteg használ járást segítő eszközt, és gyakran a diagnózist követő 10-20 éven belül szükségük van kerekesszékre. Az FA miatt kialakuló szövődmények következtében a betegek várható élettartama átlagosan 37 év.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

Az allergiás megbetegedések – köztük az allergiás rhinitis és a krónikus urtucaria – kezelésében alapvető szerek az antihisztaminok.

Az epilepszia gyakori neurológiai betegség, a gyermekek 1%-a, a felnőttek 0,5% epilepsziás. Az epilepsziás betegek mintegy 70%-ánál a rohamok kontrollálhatók, és a többségnél a rohamok egyetlen antiepileptikummal kontrollálhatók. A gyógyszeres kezelés első lépése az epilepszia betegség entitásnak (ritka monogénes epilepsziák pl.), az epilepszia szindrómának, amennyiben ez még nem ismert, mint a betegség kezdetén gyakran előfordul, a rohamtípusnak megfelelő, valamint a beteg fiziológiás jellemzőinek (nem, kor, pszichoszociális és élettani állapot (pl. terhesség, menopauza) és komorbiditásának megfelelő rohamellenes gyógyszer kiválasztása.

A nem alkoholos zsírmájbetegség az összes májbetegség közül a leggyakoribb. A fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti. Kimondásához ki kell zárni a májkárosodást okozó alkoholfogyasztást, gyógyszereket vagy vírushepatitiseket.

A tápcsatorna különböző szakaszain jelentős számban találhatók ACE2-receptorok, ezért bír kiemelkedő jelentőséggel az extrapulmonális manifesztációk között a tápcsatornai érintettség Covidban.

Epileptológiai szempontból már kijelenthető, hogy sem az epilepszia, mint alapbetegség, sem annak gyógyszeres kezelése nem számít kockázati tényezőnek sem a Covid-19 betegségre való fogékonyságban, sem annak lefolyásában. Azonban a megfelelő D-vitamin-szint mindkét betegség szempontjából kívánatos.

Bár a koronavírus-betegség (COVID-19) elsősorban légzőszervi betegségként emlegetett, de egyre több evidencia jelenik meg a gasztrointesztinális traktust érintő hatásairól is. Számos táplálási társaság jelentette meg ajánlásait, melyek kitérnek a gasztrointesztinális manifesztáció jelentőségére a táplálásterápia szempontjából is.