Nem mindennapi könyvbemutatóra készülnek Pécsett februárban: az eredeti német kiadást követően két évvel magyarul is megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye, amelynek apropóján a szerző előadást is tart a Pécsi Tudományegyetemen.

Az emberi társadalmak a különböző korokban/korszakokban  fejlettségük függvényében különbözőképpen vélekedtek az egészség megtartásáról, a betegségek megelőzéséről és a betegségek (járványok) kezeléséről.

Riválisok vagy szövetségesek? A modern természettudomány esete a vallással, a mágiával és a humán tudománnyal című, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA dísztermében tartott előadásában Láng Benedek tudománytörténész a dialógus fontossága mellett érvelt.

Az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe november elejétől egy hónapon át a magyar tudomány ünnepének idei rendezvénysorozata.

A hagyományos társadalmakban az emberek kilencven százalékának vannak időnként látomásaik, így az sem meglepő, hogy a népi orvoslás előszeretettel használ vallásos és mágikus elhárító és gyógyító rítusokat, hív segítségül gyógyító istenségeket és szenteket.

Az orvostudományban az ókor óta volt egyfajta küzdelem a mesterség és a hivatás között. Bár a medicina mindig arra törekedett, hogy tudománynak tekintsék, mindig volt egy egyszerű mesterség-vonulata is – mondja a Medical Tribune-nek adott interjúban dr. Magyar László András művelődéstörténész. A Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár igazgatója szerint az orvoslás mai gondjaira talán az jelentené a megoldást, ha a sebészet és a gyógyszerek alkalmazása mellett újra komolyan vennék a több ezer éves hagyománnyal bíró diétetikát is. Az interjú alatt közöljük Galénosz: A jó orvos filozófus is egyben című munkáját dr. Magyar László András fordításában.