A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat "a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben".

A gyógyszerkutatás, a műholdas navigáció és az adatvédelem területén is nagyon jelentős fejlődést hozhat a kvantumtechnológia.

Az Origonak adott interjút Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) igazgatója.

A BME kutatóinak eredményei új lehetőségeket nyitnak egyebek mellett az orvosi diagnosztikában és a biztonsági szűrésekben is.

Új generációs kvantummikroszkópot fejlesztenek ki a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont szakemberei egy nemrég indult projekt keretében.

A GyártásTrend szerint márciusban elindult az európai kvantumtechnológiai zászlóshajó projektje, az OpenSuperQPlus.

Mit hozhat a jövő? A legégetőbb kérdésekre a leghitelesebb forrásból kapunk választ a Magyar Tudomány Ünnepén.

Úttörő kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

A LUMI a későbbiekben többek között az orvostudomány és az éghajlatkutatás fejlődésének is jelentős dinamikát kölcsönözhet, írja a GyártásTrend.

A szuperszámítógépek jelentősen felgyorsíthatják a kutatásokat; a gyógyszerfejlesztések ideje a tizedére csökkenhet, írja a 24.