A stigmatizációt és a halogatást le kell váltania a tudatos, orvosi alapokon nyugvó terápiának és a mozgás örömének. A Semmelweis Egyetem és az Eli Lilly keddi, elhízás világnapi kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a testsúlykontroll nem esztétikai kérdés, hanem a krónikus betegségek elleni küzdelem frontvonala.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

A Magyar Kardiológusok Társasága az ünnepekre való felkészülés és a téli időszak kapcsán hívja fel a figyelmet a szív- és érrendszer túlterhelésére.

A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a cukorbetegség nem pusztán anyagcsere-zavar, hanem komplex szív- és érrendszeri betegség, közli a PharmaOnline.

Az ORBITA-2 tanulmányban a percutan coronaria interventio placebobeavatkozással összehasonlítva szignifikánsan jobb tüneti eredménnyel járt az antianginás kezelésben minimálisan vagy egyáltalán nem részesülő betegek körében.

A krónikus koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél az antianginás gyógyszeres kezelés célja a tünetek enyhítése, a megfelelő tolerálhatóság és a beteg együttműködésének biztosítása. Az antianginás szerek kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni.

A rendszeres testmozgás hatékonyan alkalmazható nem csupán a betegségek megelőzésében, de a terápia részeként, akár krónikus betegeknél is.

Nemcsak a rák, hanem a szív- és a koszorúér-betegség kockázatát is jelentősen megnövelheti a humán papillomavírus (HPV), írja a Telex.

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A hipertónia diagnosztikája és kezelése azért különösen fontos Magyarországon, mert az európai átlagnál lényegesen gyakrabban fordul elő a magasvérnyomás-betegség. Az Európai Kardiológusok Társasága 2024-ben hipertóniaajánlást adott ki, amely a vérnyomást három csoportba osztotta, nem emelkedett vérnyomás, emelkedett vérnyomás és hipertónia. A vérnyomás-kategóriák megerősítésének alapja a rendelőn kívüli vérnyomásmérés. A betegeket nagy kockázat esetén már az emelkedett vérnyomás kategóriában is kezelni kell, a célvérnyomás pedig életkortól függetlenül 120–129/70–79 Hgmm, amennyiben a beteg tolerálja a kezelést. A kezelést két hatóanyagot tartalmazó egytabletta-kombinációkkal kell megkezdeni, első választás: RAS-gátló és CCB vagy diuretikum kis dózisa, a második lépés pedig a három hatóanyag kis dózisú tripla kombinációja. A BBl-k elsőként csak speciális (elsősorban kardiológiai) indikáció esetén választhatók.