A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.
Kétrészes cikksorozatunk első részében az optimálistól elmaradó D-vitamin-ellátottság incidenciáját és leggyakoribb okait, második részében a D-vitamin-hiány következményeit és a megelőzés lehetőségeit tekintjük át.
A COVID-19 járvány 2021. január 1-jéig globálisan több, mint 84 millió ember megbetegedését okozta. A betegség összmortalitása 2,17%-os volt az új év első napján. (worldometer, 2021) Bár vannak feltételezhetően prediktív tényezők a betegség lefolyását illetően, nagy variabilitást mutat, hogy milyen súlyosságú a különböző egyének esetében.
Csontritkulás, rák, cukorbetegség, autoimmun kórképek vagy akár a szív- és érrendszeri problémák. Ami közös bennük: kapcsolatuk a D-vitaminhiánnyal. Az ezredforduló óta kutatócsoportok garmadája számos kórkép kockázati tényezőjeként írta le az alacsony D-vitamin-szintet.
Bár a 25(OH)D-meghatározás megfelelő stratégia lehet a beavatkozásra szoruló esetek azonosítására, a jelenlegi adatok alapján nem javasolható a felnőttek és gyermekek rutinszerű szűrése.
A D-vitamin-pótlás immunológiai hátterű betegségeket befolyásoló szerepe intenzív kutatás tárgya. Van-e elegendő bizonyíték, hogy a vitamint kiegészítő kezelésként gyulladásos bélbetegségben is alkalmazzuk? Egy szisztematikus összefoglaló áttekinti az ide vágó szakirodalmat.
Cikkünk a gyulladásos bélbetegség megjelenése és az érintettek lakóhelyének földrajzi elhelyezkedése közötti összefüggést vizsgálja a beteg életének különböző időpontjait is figyelembe véve.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?