Az Alzheimer-kór egyre több korai jeleit észlelik az orvosok, ide értve a beszédben jelentkezőket is – írja a Magyar Hírlap.

A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

Már a betegek bevonása zajlik az Alzheimer-kór prevenciójának lehetőségét kutató klinikai vizsgálatban.

A CHMP ismételt megerősítését követően, az EB által kért kiegészítő információk mérlegelése után, az EB újraindítja a lecanemab forgalomba hozatali engedélyezési eljárását.

A kísérleti fázisban levő hatóanyag célpontjai nem az amiloid-béta plakkok, hanem a hippokampusz GABA-receptorai.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

A neurokognitív zavarok egyre nagyobb kihívás elé állítják az egészségügyi ellátást. Hazánkban is aluldiagnosztizált, hiányosan felismert, hiányosan kommunikált, alulkezelt és alulgondozott a demencia. A háziorvosok szerepe kiemelkedő a korai felismerésben és a demenciával élők gondozásában. A kompetenciahatárok betartása mellett növelni kell a rizikócsoportba tartozók szűrési gyakoriságát, a betegvezetésben javítani kell a kognitív, a pszichés és viselkedési (BPSD) tünetek kezelési gyakorlatát a háziorvosok körében.

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, és kutatók szerint minden harmadik ma született ember ebben a betegségben halhat meg.